Járai Zsigmond véleménye a Monetáris Tanács tagok jelöléséről

Az elmúlt év decemberében elfogadott jegybanktörvény-módosítás szerint a miniszterelnöknek lehetősége van a Tanács létszámának négy fővel történő bővítését kezdeményezni. Ezzel azonban célszerű lett volna fokozatosan és óvatosan élni. Miután országgyűlési képviselők a törvény hatályon kívül helyezését kérve az Alkotmánybírósághoz fordultak, helyesebb lett volna megvárni az Alkotmánybíróság határozatát, hogy az új tagok ne kerülhessenek lehetetlen helyzetbe. Ugyanakkor mindenképpen figyelembe kellett volna venni az Európai Központi Bank és a köztársasági elnök úr azon véleményét, hogy a Tanács bővítése ne egy lépésben, hanem megfelelő időközönként történjék, biztosítva ezzel, hogy a tagok kinevezését ne politikai ciklusok határozzák meg.

Az új kinevezésekkel a tizenhárom tagra növekedett Monetáris Tanácsból négyet az Orbán-kormány, kilencet pedig 2002 után a jelenlegi kormány-koalíció ideje alatt neveztek, illetve neveznek ki.

A kinevezések nem felelnek meg az érvényes jegybanktörvény azon pontjának, amely szerint a miniszterelnöknek ki kell kérnie az MNB elnök véleményét. Nem nevezhető véleménykikérésnek az az eljárás, amelyben az MNB elnökét egy órával a nyilvános bejelentés előtt, véleményét figyelmen kívül hagyva, tájékoztatja a miniszterelnök a jelöltek személyéről.

Magyarországon a rendszerváltás óta egyszer sem fordult elő, hogy a miniszterelnök olyan tagok kinevezését kezdeményezte, akik személyével a jegybank elnöke nem értett egyet. A mostani jelöltek között több ilyen is előfordul. Ez az eljárás nagyon rossz gyakorlatot alakít ki az elkövetkező időszakokra.

A jegybanktörvény módosításával és a Monetáris Tanács bővítésével kapcsolatos véleménykülönbségek ellenére a Magyar Nemzeti Bank a jövőben is mindent megtesz az árstabilitás elérése, az infláció alacsonyan tartása érdekében.