Így lehetne tízezrekkel növelni a foglalkoztatottak számát

Az MMOSZ úgy véli, hogy a munkaerő-kölcsönzés egyfelől sok, a munkaerő-piacon állástalanként jelen levő embert is beemel a foglalkoztatásba, másrészt a már aktív munkaerő-piaci szereplők részvételét is optimalizálja.

A szövetség hangsúlyozza: a kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatottak nagy része olyan betanított munkás, szakmunkás, vagy érettségizett, aki nem tudott munkaügyi központon keresztül elhelyezkedni, többségük 25-55 év közötti munkanélküli, vagy még pályakezdő.

Az MMOSZ adatai szerint tavaly 608 cég végzett munkaerő-kölcsönzést Magyarországon, a kölcsönző cégek 89 százaléka (539 cég) magyar tulajdonú vállalkozás, rajtuk kívül 59 külföldi, és 10 offshore vállalat tevékenykedik ezen a területen.

A munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatott létszám 2009 év végi záró állománya több mint 75.000 volt, míg a becsült átlagos statisztikai állományi létszám 200-250.000-at tett ki. A bérelt létszám több mint kétharmadát magyarországi cégek adják - emeli ki az MMOSZ a közleményben.

A magyarországi kölcsönbeadók nettó árbevétele 2009-ben 145,3 milliárd forint volt, amelynek 98-99 százaléka (körülbelül 143 milliárd forint) ténylegesen bér, járulék és egyéb adónemek (iparűzési, szakképzési, társasági adók) voltak.

2010-re még nincsenek összesített adatok, de az MMOSZ 24 tagszervezetének - amelyek tavaly 21.300 foglalkoztatottat kölcsönöztek ki - összbevétele 23,2 milliárd forint volt.

"A munkaerő-kölcsönző cégek, különösen a hazai tulajdonú bérbeadók igen jelentős mértékben járulnak hozzá a foglalkoztatotti helyzet javításához, a költségvetési bevételek növeléséhez, a szociális kiadások csökkentéséhez (például álláskeresési segélyek csökkenése) és magyarországi vállalatok régiós versenyképességének javításához" - idézi a közlemény Varga Pétert, az MMOSZ vezetőjét.