A legszegényebb magyar települések 2012-ben

"A háztartások fogyasztása tovább csökken, ez várható belátható időn belül is. A következő időszak a kiskereskedelem számára is visszaeső, jó esetben stagnáló forgalmat jelent" - mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója csütörtöki, a 2012-es vásárlóerő alakulását bemutató sajtótájékoztatóján. A szakember kulcsfontosságú tényezőnek tartja a bizalmat is: erre példaként hozta fel azt, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer változásából eredő többletjövedelem nem csapódott le az elmúlt időszakban a vásárlásokban, a háztartások fogyasztásában. A kilátásokba vetet bizalom hiánya korlátozza a fogyasztást azon társadalmi csoportoknál is, akiknél ez egyébként nem lenne indokolt, azaz a tehetősebbek is visszafogják a vásárlást, a költést.

Hogy állunk Európában?

Kozák Ákos elmondta: a 10 évvel ezelőtti prognózisok szerint Magyarországnak 2015-re kellett volna elérnie az Európai Unió vásárlóerejének 70-75 százalékát, a következő évtized közepére-végére pedig behoztuk volna az átlagot. A jelenlegi helyzet ugyanakkor azt mutatja, hogy a korábban jósolt adatokhoz képest 5-7 éves csúszásban vagyunk, azaz 2020 körül érhetjük csak el az uniós átlag kétharmadát, vásárlóerő szempontjából.

A régiós országok közül Csehország, Szlovákia és Lengyelország is megelőzött minket, a legnagyobb újdonság azonban, hogy már Horvátország is elénk került a vásárlóerő-rangsorban. Az európai listát Moldova zárja, míg az élen Lichtenstein, Norvégia és Svájc állnak.

A magyar átlag

Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója a belföldi helyzetet ismertetve elmondta, hogy Budapest már nem húzza annyira az országos átlagot, mint eddig, ugyanakkor vannak olyan megyék, (Komárom-Esztergom, Fejér), ahol 10 éves összehasonlításban egyértelmű növekedést mutat a vásárlóerő. Meglepő ugyanakkor, hogy a korábban - országos szinten- kiemelkedő mutatókkal rendelkező Nyugat-dunántúlirégió sem teljesít jól 10 éves összehasonlításban. Jó hír viszont, hogy vanak olyan keleti megyék (például Borsod-Abaúj-Zemplén), ahol a válság 2008-as kirobbanását követően is tudott emelkedni az egy főre jutó jövedelem.

Budapest szinte mindegyik kerülete - a VIII. kerületet kivéve- magasabb vásárlóerővel rendelkezik, mint az országos átlag. Budapest XII. kerülete - ha külön városként tekintenénk rá- messze vezetné az ranglistát: az itt lakók az országos vásárlóerő 161,5 százalékát keresik.

Az országos listát Telki, Üröm, Csopak, Paks, Tiszaújváros és Nagykovácsi vezetik. Telkiben az egy főre jutó éves jövedelem az országos átlag 143 százaléka. A lista alján, azaz a legszegényebb települések között a korábbi sereghajtók, Tiszabő, Alsószentmárton, Szendrőlád és Hernádvecse szerepelnek. A leggyengébb vásárlóerővel rendelkező Tiszabő az országos átlag mindössze 38 százalékát hozza, azaz az ott lakók egy főre jutó éves jövedelme az országos átlag felét sem éri el.