Több mint 10 százalékkal csökkent a meghirdetett ügyfélszolgálati állások száma tavaly óta – derül ki a Profession.hu elemzéséből.
Magyarország társadalmi mobilitás mutatói bár nem tartoznak a legjobbak közé, a legszegényebbek felső 25 százalékba való bekerülésére nálunk van az egyik legnagyobb esély. Ez ugyan meglepő, a társadalmi mobilitásunkról viszont sokat elárul, hogy a középosztályunk az átlagnál veszélyeztetettebb a szegénység által. Mindemellett tízből nyolc magyar számára a leggazdagabb rétegbe való bekerülés elérhetetlen.
A társadalmi mobilitás - amely a társadalmi szegmensek közti átjárhatóságot vizsgálja - kiemelten fontos tényező egy társadalom gazdasági helyzetének leírása és jövőképe szempontjából. Gyakorlatilag ez az a mutató, amely bemutatja, hogy az adott országban élő szegényeknek mekkora esélyük van kitörni a nélkülözésből. Noha a társadalmi mobilitás legtöbb mutatója rossz Magyarországon, a legfelső 25 százalékba való bekerülési adatok tekintetében az egyik legjobbak vagyunk - derül ki az OECD nyári kutatási adataira alapozott friss összesítéséből. A kutatás négy szegmensre osztotta a társadalmat, és többek közt azt vizsgálta, hogy a legalsó 25 százaléknak mekkora esélye van bekerülni a legfelsőbb 25 százalékba.
Az látható, hogy Magyarországon a szegénységbe született gyermekek 28 százaléka sosem tud kitörni a legszegényebb társadalmi rétegből, míg 19 százalékuknak arra is van esélye, hogy élete során a legjobb gazdasági helyzetű negyedbe kerüljön. A különbség Dániában a legelenyészőbb. Az olló az összes OECD ország közül az Egyesült Államokban a legszélesebb, ott a szegények 41 százaléka szegény marad, míg csupán 8 százalékuknak van esélye a legfelső negyedbe való bekerülésre. Magyarország a vizsgált ország közül a középmezőnyben van ebben a mutatóban.
Sokkal jobban szerepeltünk a legfelső osztályba született gyermekeket illetően - aki Magyarországon a leggazdagabb rétegbe születik, az jóeséllyel ott is marad. A születéskor a felső 25 százalékba születő gyermekek 47 százaléka élete során megtartja vagyoni státuszát, míg 13 százaléka csúszik le a legszegényebb negyedbe. Ebben a mutatóban meglehetősen jól szerepeltünk.
A két adat összevetésével megkaphatjuk, hogy milyen az országok felső 25 százalékának születéskori vagyoni összetétele. Ez alapján megállapítható, hogy Magyarországon a legfelső negyed tagjainak fele születésekor is gazdag volt. Ez nem különösen meglepő, az viszont sokkal inkább, hogy a mi felső vagyoni negyedünk közel húsz százaléka születésekor a legalsó vagyoni negyedbe tartozott.
Az is látszik az összevetésből, hogy a legfelső 25 százalék körében Magyarországon a legalacsonyabb a középosztályból származók aránya. Különös, de a leggazdagabb negyed 66 százaléka jön a legalsó és legfelső negyedből, a középosztály meggazdagosási esélye tehát 34 százalék nálunk. A középosztály Írországban tűnik a legerősebbnek, ott a legfelső 25 százalék 47 százaléka születésekor középosztálybelinek számított.
Némileg árnyalja a képet, hogy a vagyoni helyzet nem csak a szegmenseken belül, de országonként is eltérő - így például a leggazdagabb 25% vagyoni helyzete Németországban minden bizonnyal jobb, mint a magyar felső egynegyedé - ugyanez igaz fordítva a szegényekre is. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Egy másik szemléletes adat, amely a társadalmi mobilitásról és a szegénységi helyzetről árulkodik, az középosztály lecsúszásának veszélye. A vizsgálat a középosztályt három rétegre (alsó-, közép-, és felső középosztály) tagolta. Ebben a mutatóban Európában sem vagyunk a legjobbak, de már a régióban is a hátsó mezőnyben vagyunk - különösen igaz ez a középső középosztályunk sebezhetőségére. Az összes szomszédunk közül a magyar középső középosztályt veszélyezteteti a szegénység a legnagyobb mértékben. Az ugyanakkor szintén szembetűnő, hogy a magyar felső középosztály alig veszélyeztetett a lecsúszás által, még régiós összehasonlításban sem.
Megdöbbentően jól szerepeltek a szlovákok, akik középosztálya Európában is a legstabilabbak között van: náluk alig több mint 14 százalék az alsó középosztály lecsúszási fenyegetettsége a legszegényebbek közé. Még a régióban az egyik legfejlettebbnek számító cseheknél is magasabb ez az arány, ott 18,6 százalék. A szlovákok nem csak ebben, de a középső középosztály tekintetében is verik a régiós államokat - ez a szám 6,5 százalék. A felső középosztály veszélyeztetettsége is csak nálunk és Szlovéniában alacsonyabb a szlovákokénál.
A felső középosztály tekintetében mi vagyunk a legjobbak - nálunk mindössze a felső középosztály 2,5 százalékát veszélyezteti a lecsúszás. Ez a szám jobb, mint az osztrákok 5,4 százaléka. Kijelenthető tehát, hogy az összes régiós középosztály közül a magyarra jellemző a legnagyobb különbség - nagyon nagy az olló a felső- és az alsó középosztály kitettsége között.
Még mielőtt azonban úgy gondolnánk, hogy a társadalmi mobilitás tekintetében Magyarország jól áll, emlékezzünk az OECD egy nyári kutatásának eredményeire, amely szerint Magyarországon átlagosan a hetedik generáció tud kiszakadni a szegénységből és elérni az átlagos jövedelmi szintet.
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank
A Pénzcentrum Fáy Zsoltot, a MagNetbank elnökét az elmúlt évek akvizícióiról, a növekedési tervekről, közösségi bankolásról, de a permakultúrális gazdálkodásról is kérdezte.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








