2025-ben összesen 179 alkalommal érte bántalmazás a vasúti és közúti közlekedésben szolgálatot teljesítő dolgozókat, derül ki a MÁV-csoport kiadott közleményéből.
A négynapos munkahét bevezetésének lehetőségeit és korlátait vizsgálta Antal Miklós ökológiai közgazdász, aki szerint a média gyakran túlzóan pozitív képet fest a munkaidő-csökkentési kísérletekről, miközben a valóság ennél jóval árnyaltabb. A dologról a G7 gazdasági portálnak nyilatkozott.
Az elmúlt években a négynapos munkahét témája rendkívül népszerűvé vált, azonban a médiában megjelenő tudósítások gyakran félrevezetőek lehetnek. Antal Miklós, az ELTE Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője és munkatársai több mint 3600 cikk elemzése alapján arra jutottak, hogy a munkaidőcsökkentés hatásainak bemutatása 2020 és 2023 között túlzóan pozitív és tudományosan megalapozatlan volt.
A kutató példaként említette a Microsoft Japan 2019-es kísérletét, amelyről sok sajtótermék csak a pozitívumokat emelte ki, például a 40 százalékos produktivitásnövekedést, miközben olyan alapvető kérdésekbe nem mentek bele, hogy miért nem folytatták a programot az egyhónapos próbaidőszak után. "Ez inkább volt PR-akció, mint valódi kísérlet" – fogalmazott Antal.
Hasonlóan problémásnak tartja az angliai kísérletet is, ahol a cikkekből kimaradt, hogy a résztvevők egy részének még nőtt is a munkaideje, és a csökkenés átlagban csak heti 4 óra volt. Az izlandi kísérlet kapcsán pedig azt hallgatták el, hogy bizonyos munkaköröknél nem tudták megoldani, hogy ugyanazt a munkát kevesebb idő alatt végezzék el.
A kutató szerint az irreálisan pozitív médiareprezentáció akadályozza, hogy a cégvezetők értesüljenek a potenciális buktatókról, és ez inkább elveszi a kedvüket a kísérletezéstől. Problémának tartja azt is, hogy főleg olyan kísérletek kaptak nagyobb figyelmet, amelyekben változatlan fizetés mellett ugyanannyi munkát kellett végezni.
Antal kutatásai alapján a munkaidő csökkentésének lehetőségei jelentősen függnek a társadalmi, egyéni és munkaerőpiaci kontextustól. Magyarországon hat munkaerőpiaci csoportot különböztettek meg, és ezek közül leginkább az IT-ban és a pénzügyi területen dolgozó jól kereső alkalmazottak, egyéni vállalkozók, kutatók és orvosok között találtak olyanokat, akik nyitottak lennének a munkaidő csökkentésére, akár fizetéscsökkenés mellett is.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A kutatás szerint a pénz mellett a fejlődés lehetősége, a hasznosság és az öröm érzése, az emberi kapcsolatok, az autonómia és az idő strukturálása is olyan tényezők, amelyeket az emberek a munkában és munkán kívül igényelnek. Magyarországon az anyagi biztonság kiemelten fontos, ami a munkaidő csökkentésével kapcsolatos attitűdökre is hatással van.
A cégek mérete is jelentősen befolyásolja a munkaidő csökkentésének lehetőségeit. A nagy, tőzsdén jegyzett cégeknél a részvényesek bizalmatlansága és a formalizált működés nehezíti a változtatásokat, ugyanakkor több erőforrásuk van egy ilyen átalakítás lebonyolítására. A kisebb cégeknél nincs részvényesi nyomás, informálisabbak a viszonyok, viszont egy-két ember kiesése már komoly fennakadást okozhat.
Antal szerint a munkaidő csökkentése különféle szereplők kezdeményezésére történhet: szakszervezetek, kormányok, értékalapú döntéseket hozó munkáltatók, vagy akár kulturális változások is elindíthatják. "Például ha a jobban keresők egy része úgy dönt, hogy megengedheti magának, hogy csak négy napot dolgozik, ez státusszá válik, és kulturálisan kívánatossá teheti a dolgot" – magyarázta a kutató.








