Nincs többé hó vége: ezzel a csodaszabállyal, átlagfizuból is 97 ezret lehet félretenni havonta

Nem meglepő, hogy egyre több embert foglalkoztatnak a megtakarítás és a tudatos pénzügyi tervezés lehetőségei, hiszen a jelenlegi gazdasági környezet kedvezőtlen tendenciákat mutat. Két éve nem volt olyan alacsony a foglalkoztatottak száma, mint idén február és április között, májusban pedig csak még tovább csökkent ez a szám, a munkanélküliségi ráta pedig a KSH legfrissebb adatai szerint 4,4 százalék, ami 210 ezer munkanélkülit jelent. Mindezek mellett az inflációt sem sikerült letörni: hónapról-hónapra emelkednek az élelmiszer és a rezsiárak, a júniusi KSH adatok szerint egy év alatt az élelmiszerek 6,2 százalékkal drágultak, mindezek miatt pedig a háztartások jelentős része kénytelen újragondolni a költési szokásait, esetleg alternatív lehetőségeket keresni arra, hogy több pénz maradjon a családi kasszában.

A legtöbb pénzügyi tanácsadó egyetért abban, hogy érdemes legalább három havi keresetnek megfelelő összeget félretenni a váratlan helyzetek fedezésére, például hogy egy esetleges munkahelyvesztés, betegség, vagy egy nem várt nagyobb összeg kifizetése ne sodorja veszélybe a mindennapi megélhetést.

A Szent Grál

Erre tökéletes a 20-30-50-es szabály, mellyel sokkal könnyebben foghatjuk meg a pénzt, mint gondolnánk. De mi is ez a szabály, amely sokak számára a pénzügyi tudatosság Szent Gráljává vált?

A módszer egy nagyon egyszerű pénzügyi irányelv, amely segít a jövedelem tudatos elosztásában. A szabály szerint a havi nettó bevételt az alábbiak szerint kell szétosztani:

• 50%-át az alapvető kiadásokra,
• 30%-át egyéb kiadásokra kell költeni,
• 20%-át pedig minden hónap elején félre kell tenni.

Alapvető kiadásnak számít minden, amit havonta rendszeresen ki kell fizetnünk, és ami lényegében (némi túlzással, de) a létfenntartáshoz szükséges. Ide tartozik többek közt az esetleges bérleti díj, a rezsi, a telefon- és internetdíj, az élelmiszer, az utazás (bérlet, jegy, üzemanyag), a kötelező biztosítások, a gyógyszerek és a tisztálkodási szerek.

Az egyéb kiadásokba tartozik gyakorlatilag minden más, különböző szolgáltatások, termékek, melyek megvásárlása örömet okoz, melyekkel kielégítjük bizonyos vágyainkat, melyekkel szebbé, könnyebbé, élvezhetőbbé és szórakoztatóbbá tesszük az életünket, és amelyek szükségesek ahhoz, hogy ne érezzük: csak azért élünk, hogy dolgozzunk.

A maradék 20 százalék pedig magától értetődően a megtakarítás, melyet minden hónapban félre kell tenni. Ugyanakkor fontos itt megjegyezni, hogy a maradék összeget nem feltétlenül érdemes csak a bankszámlán parkoltatni, hiszen az infláció miatt így csak folyamatosan veszít értékéből. Célszerű lehet inkább befektetni valamilyen alacsony kockázatú eszközbe, amely legalább az infláció mértékét képes kompenzálni, így megőrzve a megtakarítás reálértékét. Ilyen lehet például az inflációkövető állampapír, a lekötött bankbetét, vagy a nyugdíj-megtakarítási formák.

Ugyan mindezek természetesen nem kötelező érvényűek, ám jó kiindulópont lehet a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez.

Nézzük meg mindezt konkrét számokon keresztül!

A KSH legfrissebb adatai szerint 2025. áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 486 500 forint volt, a nettó kereset mediánértéke ugyanakkor ennél jóval alacsonyabb volt, 392 700 forint.

Ha a 486 500 forinttal számolunk, akkor a 20-30-50-es szabály alapján

• 243 250 forintot költhetünk a kötelező kiadásainkra,
• 145 950 forintot az egyéb kiadásainkra és
• 97 300 forintot tudunk félretenni minden hónapban.

Amennyiben a mediánérékkel számolunk, vagyis a 392 700 forinttal, akkor

• 196 350 forint jutna a kötelező kiadásokra,
• 117 810 forint az egyéb kiadásokra és
• 78 540 forint maradna meg havonta.

Ha képesek lennénk tartani magunkat a 20-30-50-es szabályhoz, akkor

egy év alatt átlagkeresettel számolva 1 167 600 forintot tudnánk spórolni,

de mediánkeresettel is majdnem meglenne az egymillió, hiszen összesen 942 480 forintot tudnánk így félretenni.

A már említett három havi vésztartalék átlegbérrel számolva 1 459 500 forint (486 500 x 3), mediánkeresettel számolv pedig 1 178 100 forint (392 700 x 3), amit mindkét esetben 15 hónapon keresztül történő tudatos spórolással tudnánk felhalmozni, ha a keresetünk 20 százalékát a hónap elején félretesszük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ide menekítik most a pénzüket az élelmes magyarok: mit tudhatnak?

Fogyasztás helyett továbbra is inkább megtakarítanak a magyarok: vajon miért van ez így?

Kifizetődő következetesség

Nézzük meg, mi lenne akkor, ha nem csak egy éven keresztül tudnánk magunkat tartani a szabályhoz, hanem legalább 5 évig. Ebben az esetben átlagkeresettel számolva 5 838 000 forintot, mediánkeresettel számolva pedig 4 712 400 forintot teheténk félre, ugyanakkor ebben az esetben nem számoltunk azzal, hogy a fizetésünk évről-évre emelkedne, valamint azt sem vettük figyelembe, hogy a félrerakott pénzünk ennyi idő alatt mennyi hozamot termelne.

Előre persze nem tudjuk megjósolni azt, hogy mekkora lesz az infláció, hogy mekkora béremelésre és mekkora hozamokra számíthatunk, de az egyszerűség kedvéért számoljunk most azzal, hogy a fizetésünk évente 5 százalékkal emelkedik, a félrerakott pénzünk pedig évi 7 százalék hozamot hoz (bár ehhez már némileg magasabb kockázatú befektetés szükséges).

Először számoljuk ki, mennyi pénzt tudnánk 5 év alatt félretenni, ha évente 5 százalékkal emelkedik a fizetésünk. A táblázatban láthatóak a számok átlagbérrel és mediánbérrel számolva is.

Tehát, ahogy fentebb is kirajzolódik

öt év alatt átlagbérrel számolva 6 451 728 forintot tudnánk félretenni

mediánbérrel számolva pedig 5 207 796 forint lenne ez az összeg. Ehhez azonban nem számoltuk még hozzá az évi 7 százalékos hozamot.

Számoljuk ki tehát azt is, hogy évi 7 százalékos hozammal mennyire hízna a befektetett pénzünk. Az átlagfizetéssel számolva az első évben a félretett összeg 1 167 600 forint, ami ha hét százalékos hozamot hoz, akkor 1 248 332 forintra gyarapszik. A második évben az előző év összege kamatozik, tehát: 1 248 332 × 1,07 = 1 335 715 forint, és így tovább.

Mint az a fentebbi táblázatból is jól kiolvasható, ezzel a számítással

az ötödik év végére már 7 476 326 forint megtakarított pénzünk lesz.

Mediánbérrel számolva ez az összeg valamivel kevesebb, 5 992 152 forint lenne.

Harmonizál a szükségleteinkkel

​A 20-30-50-es szabály azért olyan népszerű, mert egyrészt rendkívül egyszerű, nem igényel semmilyen pénzügyi végzettséget, másrészt pedig egy olyan modellt kínál, ami az emberi szükségletekkel is harmonizál. Az 50 százalékos szegmens az alapvető igényeinket célozza, amelyek kielégítése csökkenti a stresszt, és növeli a pszichés biztonságérzetet (stabil lakhatás, megfelelő minőségű és mennyiségű táplálék), valamint meglétük előfeltétel a magasabb szintű szükségletek kielégítéséhez (önmegvalósítás, kreativitás). A 30 százalékos szegmens gyakorlatilag a jutalomközpontunkat célozza, amely által csökken kiégés esélye. Emellett ha a teljes jövedelem csak a szükségletekre és a megtakarításokra megy el, az gyakran vezet frusztrációhoz és motivációcsökkenéshez. A 20 százalékos szegmens pedig a tudatos jövőtervezésről, a hosszú távú célokról, az önkontrollról és biztonságérzetről is szól.

Ugyan a gazdasági környezet kiszámíthatatlan, a pénzügyi tudatosság és a következetesség kifizetődő lehet. A 20-30-50-es szabály alkalmazásával jelentős tartalékot halmozhatunk fel, amely nem csak biztonságot nyújt, de a hosszú távú célok megvalósítását is segítheti. Érdemes lehet tehát próbát tenni, és elkezdeni rendszeres félretenni a pénzt.

Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről

Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani. A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?