Kiderült, hová rejtik milliárdjaikat a magyar elit tagjai: döbbenetes vagyonok a felső tízezer kezében

Az Apelso Wealth Management szakemberei legutóbbi sajtóeseményükön részletes betekintést nyújtottak a hazai vagyonos réteg pénzügyi helyzetébe. Elemzésük szerint a leggazdagabb magyar családok átlagosan 4 milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek, amelyből közel 1,2 milliárd forintot likvid pénzügyi eszközökben, mintegy 1 milliárd forintot pedig ingatlanban tartanak.

A privátbanki szektor jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben. Tíz év alatt az átlagos számlaegyenleg csaknem megháromszorozódott, 74 millió forintról 191 millió forintra emelkedett. A kezelt vagyon összértéke még látványosabb növekedést mutat: 3100 milliárd forintról 12 000 milliárd forintra bővült ugyanezen időszak alatt.

Illés István, az Apelso Wealth Management alapító cégtársa ismertette, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 1800 adószámmal rendelkező bizalmi vagyonkezelő működik. Ezek 90 százaléka nem üzletszerűen tevékenykedik, vagyis legfeljebb egy vagyont kezel, míg mindössze 10 százalékuk végzi ezt a tevékenységet kettő vagy több megbízó számára.

A bizalmi vagyonkezelések területi eloszlása erősen Budapest-központú, különösen a budai kerületek dominálnak. A főváros mellett egyes megyeszékhelyek és agglomerációs települések, mint Budaörs vagy Érd rendelkeznek még jelentősebb számú kezelt vagyonnal. A három legjelentősebb vagyonkezelő a kezelt vagyonok száma alapján az Airon Trust, az Apelso Trust és a Sine Qua Non Trust.

Az Apelso adatai szerint egy átlagos kezelt vagyon 83 százalékban üzletrészből áll, 15 százalékát teszik ki a pénzügyi eszközök, továbbá 1 százalék az ingatlanok és egyéb tárgyi eszközök aránya. Az átlagos kezelt vagyon értéke 1,8 milliárd forint, a medián 850 millió forint, a vagyonrendelők átlagos életkora pedig 55-60 év közé tehető.

Illés István felhívta a figyelmet arra, hogy gyakori tévhit az eseti bizalmi vagyonkezelést egyszerűen működtethető, kevés törődést igénylő, főként adótervezési célú struktúrának tekinteni. "A vagyonkezelés valójában csak annyit jelent, hogy a vagyon el van különítve, de az adminisztráció, a működtetés és az utódlástervezés fejfájást okozhat" – mondta a szakember.

Kállay András, az Apelso Wealth Management cégtársa részletes bontást adott a hazai felső tízezer családjainak vagyonszerkezetéről. Becsléseik szerint az átlagosan 4 milliárd forintos vagyonból mintegy 660 millió forint a Magyarországon kezelt likvid vagyon, 498 millió forint a külföldön tartott likvid vagyon, 1,98 milliárd forint a céges részesedés, továbbá 990 millió forint ingatlan és egyéb reáleszköz található a portfólióban.

"Ez azt is jelenti, hogy a hazai szolgáltatók által látott vagyonnak valójában 6-7-szeresével rendelkeznek az ügyfelek" – hangsúlyozta Kállay András. A szakember rámutatott, hogy a privátbanki szegmensben a belépési limit is jelentősen emelkedett: a 2015-ös 75 millió forintról mára 150 millió forintra nőtt. A számlák száma csaknem megduplázódott, 37 ezerről 64 ezerre emelkedett, miközben egy ügyfél általában párhuzamosan 2-3 szolgáltatónál is tart likvid vagyont.

A privátbanki eszközallokáció arányaiban nem történt drámai változás az elmúlt években, de a befektetési alapok részesedése 39 százalékról 44 százalékra nőtt, míg a kötvények súlya 32 százalékról 24 százalékra csökkent a portfóliókban.

Pintér András, az Apelso Capital befektetési igazgatója tőkepiaci kitekintésében párhuzamot vont a jelenlegi és az 1970-es évek inflációs pályája között, amikor az első nagy inflációs hullámot egy második, legalább ugyanakkora inflációs sokk követte. Rámutatott, hogy az új gazdasági norma az államok erősödő eladósodása, a tartósan magas költségvetési hiány és a politikai céloktól vezérelt közvetlen költségvetési stimulusok elterjedése.

A globális gazdasági környezet kapcsán Pintér András kiemelte Kína szerepét, amely a globális feldolgozóipar új központjává vált, az elmúlt mintegy 25 év alatt 5 százalékról 30 százalék fölé emelve részesedését a globális termelői kapacitásokból. Ugyanakkor túlkapacitás kezd kialakulni például az elektromos autógyártásban, ahol már 130 kínai gyártó működik.

Az Apelso szakemberei jelenleg optimistábbak a részvénypiacok kilátásait illetően, mint a piaci konszenzus, míg a kötvényekkel kapcsolatban – a magas államadósságok miatt – inkább pesszimisták. A forint kapcsán Pintér András megjegyezte, hogy az elmúlt 20 évben átlagosan 2 százalékot gyengült az euróval szemben, miközben a magyar kötvények hozamtöbblete 4 százalékpont volt a német papírok felett, így a forint leértékelődését kétszeresen is kompenzálta a magasabb magyar kamatszint.