Kiderült: ennyi nyugdíjat kap Pásztor Erzsi, a Szomszédok Janka nénije

Ha tudna valamin változtatni, mi lenne az? - kérdezte a Best magazin riportere a 81 éves színművésznőtől, mire ő azt válaszolta:

Arról is beszélt, hogy a lánya sem tud neki segíteni, sőt, épp ellenkezőleg, ő az, aki lelkileg és anyagilag is támogatja Olaszországban élő lányát, akinek férje idén tavasszal meghalt. "Vettek egy lakást, amit most a lányomnak egyedül kell kifizetnie" - mondta Pásztor Erzsi.

Nem ő az egyetlen művész, aki megtapaszja a magyar nyugdíjrendszer nehézségeit. Koós János november elején beszélt arról, hogy hatvanhétezer forint a nyugdíja, ami még az átlaghoz viszonyítva is nagyon alacsony. Az ismert zenész és festőművész, Wahorn András ennél is kevesebbet kap. Szeptemberben beszélt arról, hogy 51 ezer forint a nyugdíja.

Aggódsz a nyugdíjad miatt? Nem alaptalan a félelem!

Magyarországon a nyugdíjkorhatár a nők és a férfiak számára is 65 év, de legalább 20 évet kell dolgozni ahhoz, hogy valaki teljes öregségi nyugdíjat kaphasson. 2017 júniusában több mint 2 millió ember kapott öregségi nyugdíjat, méghozzá átlagosan 112 669 forintot havonta. A magyar társadalom pedig fogy és vészesen öregszik is, így nem alaptalan a nyugdíjak miatti aggodalom. 1910-ben még csak 8 százalék volt a 60 év felettiek aránya Magyarországon, 2060-ra ez 36 százalékra nőhet.

Az állam viszont csak annyi nyugdíjat tud fizetni, amennyit adók formájában beszed a járulékfizetőktől. Csakhogy mivel a járulékfizetők száma csökken, a nyugdíjasoké viszont nő, a rendszer előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik. A nyugodt öregkorhoz szükséges havi jövedelmet három forrásból szedhetjük össze. Az egyik az az állam által fizetett nyugdíj, viszont ez a már említett okok miatt ez folyamatosan veszít a jelentőségéből. Itt jön a képbe a másik két lehetőség: a magánnyugdíjpénztárak és az öngondoskodással előteremtett bevétel. Azonban a magánnyugdíjpénztárak folyamatosan veszítenek jelentőségükből, épp ezért az öngondoskodás egyre fontosabbá válik. Csakhogy a magyar lakosság nem nagyon tud félretenni.

Ezt az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) őszi, 1000 fős reprezentatív kutatása is alátámasztja, amely szerint a megkérdezett munkavállalók mintegy fele nem tesz félre a nyugdíjas évekre, holott fontosnak tartja az öngondoskodás kérdését. Az is kiderül, hogy a munkavállalók többsége a munkáltatótól várná a megoldást a problémára: a válaszadók 69 százaléka azt szeretné, ha a munkáltató is kiegészítené a megtakarításait, 61 százalék pedig szívesen venné, ha a foglalkoztató a nyugdíjpénztári befizetéseiben is részt venne.

Címlapfotó: Zih Zsolt / MTI