Ebből lesz milliós nyugdíja a gazdagoknak: a szegények fizetik meg a az extra profitot?

Az "extra magas nyugdíjak" nem nyugdíjak - ezzel a felütéssel kezdte a 24.hu-nak írt levelét Gerencsér László,  az Ismerje meg a nyugdíjrendszert című könyv szerzője. az Alaptörvényben foglalt elveknek megfelelően az időskorúak és a tartósan vagy véglegesen munkaképtelenné válók, valamint hozzátartozóik megélhetésének biztosítása érdekében alkották meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt. 

- írja az Alaptörvény, amely megerősíti a szakértő álláspontját. Gerencsér László - aki szintén nyugdíjas - úgy véli, a milliós nyugdíjak lényegesen nagyobbak annál, mint amennyi a nyugdíjas megélhetéshez szükséges. Véleménye szerint sokféle nyugdíjrendszer létezik, abban mind különböznek, hogyan és milyen szinten biztosítják a megélhetést idős korban, de a legtöbb számítás kizárja az ilyen extra magas ellátások keletkezését: például nyugdíj- vagy járulékplafont határoznak meg. 

Azt viszont nehéz meghatározni, hol húzódik a határ a megélhetést biztosító és extra magas nyugdíjak között. Gerencsér László valahol a bruttó átlagkereset 2-3 szorosa között húzná meg a határt, hogy ennél magasabb összegeket már ne vegyenek figyelembe a nyugdíjszámításnál. Hozzátette, nyilván egy alacsonyabb nyugdíjú és keresetű ember másképp ítéli meg, hogy mi a magas nyugdíj, a kiemelkedő megélhetés. Simonovits András nyugdíjszakértő évekkel korábban 272 ezer forintos nyugdíjplafont számolt, jelenleg 400-500 ezer forint között lenne reális maximálni a nyugdíjat szerinte.

Megilleti a luxusnyugdíjasokat a milliós ellátás?

Vannak, akik azzal érvelnek az extra magas ellátások védelmében, hogy az érintettek "megvették" azt, mert megfizették a járulékot, az viszont már kérdéses, miért engedték "megvenni", amikor nyugdíj (=megélhetés) szempontból nincs szükség rájuk. Ráadásul Gerencsér László szerint ez a "megvétel" nem igaz, mert mindnyájan csak durván a nyugdíjunk egyharmadát finanszírozzuk egyéni járulékbefizetéssel, a kétharmada pedig közpénzből származik (döntően a munkáltatói befizetésekből, 2012. óta a szociális hozzájárulási adóból). A szakértő szerint jó erkölcsbe ütközik az extra magas nyugdíj, szerinte: 

Az már csak hab a tortán, hogy zömében olyanok kapják, akik nagy valószínűséggel nincsenek is rászorulva a nyugdíjra - tette hozzá. És ezzel az állam nem tesz eleget azon természetes kötelezettségének sem, miszerint mérsékelni kell az indokolatlan jövedelem-különbségeket.

Mivel az extra magas nyugdíjaknak nincs racionális indoka, megszüntetésük lenne ésszerű Gerencsér László szerint, a jövőre nézve csak a megélhetést biztosító maximált nyugdíjat folyósítanák nekik. Simonovits András még arra hívta fel a figyelmet, amit most kezdenek világszerte felismerni: hosszabb ideig élnek a gazdagok. Szerinte legalább három dolog szól a túl magas nyugdíjak ellen

• Nem kell azzal idegesíteni az embereket, hogy másoknak milyen magas a nyugdíja.
• Nem kell gazdag embereket belekényszeríteni abba, hogy milliós nyugdíjat kapjanak. Elég, ha az átlagfizetés két-háromszorosát veszik figyelembe náluk.
• Akik kiemelkedő jövedelmet kaptak, és emiatt a nyugdíjuk is extra magas, azok sokkal többet vesznek ki a közösből, mint akik nem. 

Ez igaz egyébként akkor is, ha maximált a nyugdíj - tette hozzá. A szakértő szerint a nyugdíjrendszerben hihetetlen mértékű átcsoportosítás zajlik a rövid életű szegényektől a hosszú életű gazdagokhoz. Ez bizonyos fokig elkerülhetetlen, de akkor is korlátozni kell a nyugdíjkifizetéseket - szögezte le Simonovits András.