Érik a nyugdíjkrízis 2023-ra: embertelen drágulásra készülhetnek az idősek, az emelés kevés lesz

Sokan várják most kíváncsian a Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentését, ugyanis az abban foglalt 2023-as előrejelzéstől függhet a januári nyugdíjemelés. Kérdés, hogy elegendő lesz-e a nyugdíjemelés mértéke az idősek életszínvonalának szinten tartásához - írja a Bankmonitor.

2022 januárban a nyugdíjasoknak alig 22 százaléka kapott havi 200 ezer forintot meghaladó összegű állami ellátást. A Központi Statisztikai Hivatal közzététele szerint ugyanekkor az átlagnyugdíj 164 ezer forint volt, míg a mediánnyugdíj a Bankmonitor becslése alapján 140 ezer forintra rúgott. Az idei évi extrém infláció okán végül jelentős nyugdíjemelésekre került sor, amelyekkel együtt összességében már 14 százalékkal emelkedtek idén a nyugdíjak. A jövő évi nyugdíjemelés mértéke még egyelőre ismeretlen: a kormány elvileg az MNB decemberi inflációs előrejelzésére alapozva fogja meghatározni. A jegybankelnök hétfőn úgy vélekedett, 2023-ban akár 15-18 százalék is lehet az áremelkedés üteme, eszerint az átlagnyugdíj januártól meghaladhatja a 200 ezer forintot.

Idén év elején feltehetően 140 ezer forint körül volt a mediánnyugdíj alapösszege, tehát az idősek egyik fele ennél kevesebbet, a másik fele ennél több pénzt kapott havonta. Mostanra a nyugdíjkorrekciók következtében körülbelül 152 ezer forintra nőhetett a középen álló nyugdíjas havi járandóságának az összege, nem számítva az egyszeri nyugdíjprémiumot, illetve a februárban kapott 13. havi nyugdíjat sem. A Bankmonitor becslése szerint a következő évben havonta 177 ezer forint körüli összegre emelkedhet az idei mediánnyugdíjas járandósága.

A jövő évi nyugdíjak akár 51 százalékkal is meghaladhatják a 2020-ban kapott juttatásokat, amennyiben nem csak az alapnyugdíjat, hanem minden egyéb elemet (prémium, 13. havi) is figyelembe veszünk.

Tény, hogy az újonnan megállapított nyugdíjak összege általában magasabb, mint a régen megállapított nyugdíjak, így az új belépések és az ezzel párhuzamos elhalálozások okán is nőhet az átlag-, illetve a mediánnyugdíj. Erre akkor derülhet fény, amikor a KSH (feltehetően 2023 nyarán) publikálja a legfrissebb nyugdíj-megoszlásokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi folyik a magyar boltokban? Óriási pofon várja a magyar vásárlókat a kasszáknál karácsony előtt

Amíg a tojás-, kenyér és zsemle, tejföl és trappista sajt árak az egekbe szöktek, egyes árucikkek olcsóbbak lettek, mint októberben vagy akár tavaly novemberben.

Mire elég havi 192 ezer forint 2023-ban?

Az inflációkövető nyugdíjnövekedés gyakran nem képes biztosítani az életszínvonal szinten tartását. Hivatalosan a nyugdíjak megőrzik a reálértéküket, de a mostani extrém inflációs környezetben ez legfeljebb papíron igaz a szakértők szerint. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a magyar idősek bevételeinek túlnyomó többsége az állami nyugdíjból származik, és csak elenyésző mértékben tudnak más jövedelemforrásokra (például saját megtakarításokra) támaszkodni.

Az infláció tetőzése 2023-ban várható, de továbbra is nagy kérdés, hogy milyen ütemben tud majd visszaállni egy normális szintre. Könnyen elképzelhető, hogy még hosszú hónapokig velünk marad a 20 százalék feletti infláció, aminek az elviselése az alacsonyabb jövedelmű csoportok (így az idősek jelentős részének) számára a legnehezebb.

Ilyen körülmények között érthető, hogy évről évre gyors ütemben növekszik a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők száma. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, nyugdíj-előtakarékossági számlával és nyugdíjbiztosítással rendelkezők együttesen már 1,6 millió főnél is többen vannak. Ez azonban azt is jelenti, hogy mintegy 3 millió foglalkoztatott még nem tette meg az első lépést ezen az úton. Az időskori plusz jövedelemforrás alapjául szolgáló megtakarításokat az állam is támogatja: 20 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés vehető rájuk igénybe. Aki szeretné már jövő tavasszal megkapni az első támogatást, érdemes még idén év végéig elkezdenie a nyugdíjcélú-előtakarékosságot.