Óriási meglepetés a magyar boltok kasszáinál: ennek rengeteg nyugdíjas fog örülni

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt pénteken publikált friss adatai szerint februárban már csak 3,7 százalékos volt a fogyasztóiár-index 2023 azonos időszakához képest. Az élelmiszerárak emelkedése még ennél is alacsonyabb, 2,2 százalékos szintre csökkent az év második hónapjában.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index a kettő között alakult – a januári 3,9 százalék után februárban 3,6 százalékos volt.

Jellemzően a lakosság egyéb rétegeinek esetében még ennél is alacsonyabb szintre süllyedt a februári árindex. Az egyetlen kivételt a magas jövedelmű háztartások jelentették – bár az ő esetükben is csökkenés volt megfigyelhető, ám a végeredmény még így is meghaladta a többi társadalmi réteg árindexét (január → februári változás):

• nyugdíjasok: 3,9% → 3,6%,
• alacsony jövedelmű háztartások: 3,7% → 3,1%,
• a közepes jövedelmű háztartások: 3,4% → 3,3%,
• a három és több gyerekes háztartások: 3,7% →3,3%,
• magas jövedelmű háztartások: 4,7% → 4,6%.

Mire volt elég a dupla nyugdíj?

A KSH 2024 januárjára vonatkozó adatai szerint 230 940 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj az év első hónapjában. A februárban érkező 13. nyugdíj miatt azonban mi most nem ennyivel, hanem ennek az összegnek a kétszeresével, azaz 461 880 forinttal számoltunk, amikor megvizsgáltuk, hogy a februári árakat figyelembe véve hány darabot/kilót/litert tudott (volna) egy átlagos nyugdíjas megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.

Indexünk névadó termékének, a zsemlének egészen minimális mértékben emelkedett a fogyasztói átlagára, lényegében inkább stagnálásról beszélhetünk (66 → 67 forint/db). Ezt a minimális drágulást természetesen bőségesen kompenzálni tudta februári dupla nyugdíj, így a januári 3 495 darabbal szemben a múlt hónapban 6 894 darabot vihetett volna haza egy átlagos nyugdíjas. A tojás darabára is csak minimális mértékben változott, igaz ellenkező előjellel (75 → 74 forint/db). Januárban ebből a termékből 3 076 darabot lehetett volna megvásárolni egy átlagos nyugdíjból, februárban viszont 6 250 darabot.

A 2,8 százalékos pasztőrözött tej átlagára is csökkent januárhoz viszonyítva (457 → 453 forint/liter) – ennek és a dupla nyugdíjnak köszönhetően a korábbi 505 literrel szemben most 1 020 litert lehetett volna megvásárolni. Kismértékű árcsökkenés volt megfigyelhető a párizsi esetében is (2 720 → 2 710 forint/kg), melyből a korábbi 85 kiló helyett februárban 170 kilót is megvásárolhattunk volna.

A burgonya átlagára emelkedett, a januári 398 forinttal szemben februárban már 407 forintot kértek el kilójáért. Ennek ellenére a korábbi 580 kg helyett múlt hónapban már 1 135 kilót is megvásárolhatott volna belőle egy átlagos nyugdíjas. Az alma átlagára is emelkedett (509 → 531 forint/kg), ennek ellenére a januári 453 kilóval szemben legutóbb 870 kilóra is futotta volna.

A liszt átlagára lényegében stagnált (179 → 178 forint/kg), ám a 13. havi nyugdíjnak köszönhetően ebből is lényegesen többet vihettünk volna haza – a januári 1 289 kilóval szemben februárban 2 595 kilót. Csökkent ugyanakkor a cukor átlagára (388 → 373 forint/kg), melyből ezúttal 595 kiló helyett már 1 238 kilót is megvásárolhattunk volna.

Végezetül a sertéscomb (1 890 → 1 860 forint/kg) és a bontott csirke (1 370 → 1 360 forint/kg) átlagára is csökkent – előbbiből 248, utóbbiból 340 kilót tudtunk volna februárban megvásárolni az átlagos öregségi nyugdíjból.

Februárban tehát csak a zsemle, a burgonya és az alma átlagára emelkedett, míg az összes többi termék esetében kisebb-nagyobb árcsökkenés volt megfigyelhető. Természetesen egyik terméknél sem történt olyan mértékű drágulás, amit a februárban érkező 13. havi nyugdíj ne tudott volna kompenzálni, így múlt hónapban mindegyik termékből lényegesen többet tudott egy átlagos nyugdíjas hazavinni, mint januárban.

A februári dupla nyugdíj természetesen jelentősen torzítja az adatokat, mindenesetre egyelőre elmondható, hogy az év eddigi részét tekintve havonta átlagosan mindegyik termékből többet vihet haza az átlagos nyugdíjas, mint 2023-ban. Sőt, egyelőre még a referenciaévnek használt 2016-hoz képest is jól teljesítenek a 2024-es nyugdíjak – egyedül indexünk névadó termékéből, a zsemléből lehetett 2016-ban havonta többet hazavinni, mint most, míg az összes többi termékből egyelőre most tudnak többet megvásárolni az átlagos nyugdíjasok (mivel zsemléből 2016-ban tudtuk megvásárolni a legnagyobb mennyiséget, így ezt az évet vettük 100-nak).

Zsemléből 2024 eddig eltelt időszakában a 2016-os mennyiség 81,6 százalékát tudta volna havonta megvásárolni egy átlagos nyugdíjas, amennyiben a teljes nyugdíját erre fordította volna. A többi terméknél azonban egyelőre jóval kedvezőbb a helyzet – az arány mindegyik esetben 100 százalék, sőt, a liszt esetében pedig 200 százalék feletti.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a számok csalókák, hiszen a februári dupla nyugdíj jelentősen javított az átlagon. Hogy a későbbiekben hogyan fog alakulni ez a mutató, az még a jövő zenéje. Hiszen ne feledjük, márciustól ismét csak 231 ezer forint körüli összegre számíthatnak majd az átlagos nyugdíjasok.