Most aztán tényleg megéri önkéntes nyugdíjpénztárat nyitni: egyre kedvezőbbek a költségek

Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit visszamenőleg kifejező klasszikus díjterhelési mutató 2023-ban átlagosan 0,69 százalékra csökkent az előző évi 0,72 százalékról – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss összefoglalójában. Ezen belül a működésre a tagoktól levont díjrész 0,31 százalékról 0,27 százalékra apadt. A mérséklődés oka, hogy e mutatónál a működésre és likviditási tartalékképzésre levont összeget a vagyonhoz viszonyítjuk, márpedig a tavalyi jelentős, 21 százalékos vagyonnövekedés miatt így fajlagosan csökkent a működési díjterhelés. A befektetési díjterhelés tavaly 0,42 százalék lett az előző évi 0,41 százalékhoz képest. A minimális változáshoz a 2023. évi kiemelkedő hozameredmények után a vagyonkezelőknek kifizetett sikerdíjak járultak hozzá.

A korrigált díjterhelési mutató – amely a vagyonhatás kiszűrésével, egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus megtakarításához viszonyítja a tagi költségeket – az előző évihez hasonlóan 0,73 százalék maradt. A működési díjterhelési rész kis mértékben (0,32-ről 0,31 százalékra) itt is csökkent. Ennek oka, hogy számos pénztár sávos, az egyre nagyobb befizetett éves tagdíjból egyre kisebb költséghányadot elvonó rendszert alkalmaz. Mivel tavaly a befizetett tagdíj 9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így a működési díjterhelési rész csökkent. Ezzel párhuzamosan a befektetési költségrész itt is minimálisan (0,41-ről 0,42 százalékra) nőtt.

A 30 éves pénztári teljes költségmutató (TKMNYP) tavaly átlagosan 0,9 százalékra csökkent a 2022. évi 0,94 százalékról. Az eltérő módszertannal számolt költségmutatók tehát egyaránt azt mutatják, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon is 1 százalék alatt marad. Ez rendkívül versenyképes az egyéb nyugdíjcélú öngondoskodási termékekkel összevetve.

A TKMNYP – a visszatekintő jellegű és csak az előző évi tagdíjból levont működési, likviditási költségekkel számoló díjterhelési mutatókkal szemben – előretekintő módon modellezi a pénztártagok hosszútávú jövőbeni megtakarításait. E mutatót a pénztárak honlapjaikon is közzéteszik, s azok az MNB honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel (akár 10 vagy 15 éves periódusra is). A fogyasztók így a különböző előtakarékossági formák között nem csak a hozamadatok, hanem a megtakarítást terhelő költségek alapján is választhatnak.