Nesze neked nyugdíjemelés: egyre több idős magyar tengődik a szegénységi küszöb alatt

A nyugdíjasokat érintő gazdasági nehézségek az utóbbi időszakban különösen nyomasztóvá váltak. Júniusban például kiderült, hogy Magyarország az EU tagállamai között a nyugdíjakra fordított kiadások tekintetében a 25. helyen áll, és az egy főre jutó GDP-ben is a 24. helyre csúszott vissza. A vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó aktuális fogyasztás tekintetében pedig Magyarország az utolsó helyen áll az unióban. Ezek a gazdasági mutatók egyértelműen rontják a nyugdíjrendszer helyzetét is, ami miatt a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul.

A hivatalos kommunikáció ugyan azt hangoztatja, hogy a nyugdíjak reálértéke idén még növekedhet, mivel az infláció "csak" 4,1%-os, de a legfrissebb kereseti adatok szerint a nyugdíjak növekedése messze elmarad a bérek 13,3%-os növekedésétől. Az elszegényedés kockázatát tovább növeli, hogy egyre több nyugdíjas süllyed a szegénységi küszöb alá - írja Farkas András, NyugdíjGuru a Portfolio.hu-n megjelent cikkében. 

A legutóbbi KSH adatok szerint 2022-ben a szegénységi küszöb az egyszemélyes háztartások esetében havi 145.185 forint volt, ami a 2023-as inflációt figyelembe véve 2024-re valószínűleg 175 ezer forint körül alakulhat. Jelenleg közel félmillió nyugdíjas kap 140 ezer forintnál kevesebbet, és csaknem 944 ezer nyugdíjas ellátása marad el a 2024-es szegénységi küszöbtől.

Az ilyen adatok alapján felmerül a kérdés, hogy tömegesen fenyegeti-e a nyugdíjasokat a szegénység, a mélyszegénység, vagy a társadalmi kirekesztettség? Az adatok értelmezése érdekében fontos tisztázni a szegénységi küszöb és az elszegényedés kockázatának fogalmait. A szegénységi küszöb az ekvivalens mediánjövedelem 60%-ának felel meg, míg a relatív jövedelmi szegénység azok arányát jelenti, akik ennél kevesebbet keresnek. Mélyszegénységben azok élnek, akik az ekvivalens mediánjövedelem 40%-ánál kevesebbel rendelkeznek.

A 2022-es adatok szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett 65 év felettiek aránya 20,7% volt, míg a relatív jövedelmi szegénység aránya 14,5%, és a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 9,5%. A 2023-as évre vonatkozóan a helyzet tovább romlott, és a teljes lakosság 19,7%-át fenyegette a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázata, amely alól a nyugdíjasok sem mentesültek.

Bár a nyugdíjas társadalmat érintő abszolút elszegényedés kockázata korlátozott, különösen azok esetében, akik nem egyedül élnek és egyéb jövedelemforrásokra is támaszkodhatnak, a relatív elszegényedés minden nyugdíjast érint. Az elmúlt 12 évben az átlagnyugdíj 26,5%-kal nőtt, míg az átlagbér több mint kétszer ilyen gyorsan, 61%-kal, és a minimálbér 77%-kal emelkedett.

A 2022-ben és 2023-ban tapasztalt relatív nyugdíjemelkedés után a 2024-es évben ismét visszatérhet a nyugdíjak relatív pozíciójának csökkenése a bérekhez képest.