Ez ám a cudar valóság: rengeteg idős magyar kényszerül munkába, nem látják a végét

Idén is elkészítette rendszeres felmérését az OTP Bank, melyben a magyarok öngondoskodási attitűdjét és megtakarítási szokásait vizsgálták. Az Öngondoskodási Index kutatás a korábbiakkal megegyező módon a 18-70 év közti, bankkapcsolattal rendelkező ügyfelekre fókuszált, 1 500 fős mintavétellel.

A kutatás három fő területet ölelt fel: az öngondoskodási attitűdöt, az aktivitást, valamint a témáról szóló szakmai és hétköznapi kommunikációt. Fontos, hogy idén először némileg változott a nagymúltú kutatás módszertana, ezért az eredmények a korábbi évek eredményeivel csak korlátozottan összehasonlíthatók.

1. Attitűd: 59 pont

Attitűd szempontjából a közepesen erősnek tekinthető 59-es pontszámot jelezte az index. Kiderült, hogy a hazai lakosság körülbelül egyharmada rendkívül tudatos a pénzügyek terén, a következő egyharmad tagjai már megtették az első lépéseket, de még fejlődési úton haladnak, míg a fennmaradó egyharmad alapvetően hónapról hónapra él, és szorong a jövőjére gondolva.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez a legnagyobb nyugdíjellentmondás ma: milliónyi magyar sétálhat csapdába, de akkor már késő lesz

Az állami nyugdíjról az emberek 82%-a azt gondolja, hogy nem lesz elegendő számukra nyugdíjas éveikben a megélhetéshez.

Érdekesség, hogy a magasabb iskolázottsággal rendelkezők nagyobb arányban gondolják úgy, hogy kézben tartják az irányítást, és képesek befolyásolni az életük alakulását. A válaszadók 26%-a mondta azt, hogy készít rendszeres és folyamatos kimutatást a saját pénzügyeiről, 21%-a csak eseti jelleggel teszi ezt, míg 52% egyáltalán nem foglalkozik ezzel.

2. Aktivitás: 61 pont

Öngondoskodási aktivitás terén 61 pontos értéket vett fel az index, ami ugyancsak közepes szintnek minősül. Ez a mutató nem csupán a pénzügyi öngondoskodást (pl. nyugdíjcélú megtakarítási aktivitás) veszi figyelembe, de az egészségtudatosságra is fókuszál (pl. szűrővizsgálatok látogatása).

Jó hír, hogy mind a pénzügyi biztonság megteremtését, mind az egészségmegőrzést a válaszadók 91-91% erős fontosságúnak jelölte, ugyanakkor például az is kiderült, hogy a fiatalabbak kevésbé fogékonyak az időskorra való előtakarékosságra, mint a karrierjük vége felé járók.

10-ből 6 válaszadó mindhárom területen az államot tette első helyre, amikor a megfelelő egészségügyi ellátás, a tisztes nyugdíjaskori megélhetés és a megfelelő oktatás elsődleges felelősét kereste a kutatás. Ugyanakkor a túlnyomó többség egyetért abban, hogy az állami nyugdíj mégsem lesz elegendő a tisztes megélhetéshez.

A válaszadók 46%-a mondta, hogy az állami nyugdíj mellett munkabérrel is rendelkezni fog (azaz dolgozni tervez) idős korában is, míg 38% valamilyen pénzügyi terméktől (pl. nyugdíjcélú megtakarítástól) várja a jövedelemkiegészítést. Érdekesség, hogy 13% mondta, hogy bérbeadott ingatlanból számít időskori plusz bevételre.

3. Kommunikáció: 37 pont

A legalacsonyabb értéket a kommunikációs területen mérte a kutatás, itt mindössze 37 pont adódott eredményül. A bank megállapítása szerint ezen a területen még sok tennivaló van, sajnos sokan egyelőre kevéssé nyitottak arra, hogy erről a témáról kommunikáljanak.

37% mondta, hogy hallott vagy olvasott a médiában az öngondoskodásról, míg 30% maga is beszélt már erről a mindennapok során. Negatívum, hogy 55% azt válaszolta, hogy sem médiafogyasztóként nem találkozott a témával, és maga sem beszélt erről.

A három alindex (attitűd, aktivitás, kommunikáció) eredőjeként az indei öngondoskodási főindex értéke 54 pontot adott eredményül. Az OTP Bank vélekedése szerint sokak számára jó kiindulópont lehet az öngondoskodáshoz, ha belevágnak egy egyszerű és könnyen érthető megtakarítási programba.