Fontos változás jöhet a nyugdíjszámításnál 2025-ben: erről minden idős magyarnak tudnia kell

A valorizációs szorzószámok évenkénti alakulása az országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözi. A 2025-ös nyugdíjmegállapításoknál a 2023-as és korábbi keresetek valorizálása a 2024-es országos nettó átlagkereseti szinthez történik.

A nyugdíj összegét két fő tényező határozza meg: a szolgálati idő hossza és a nettó életpálya átlagkereset. Az utóbbit jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve, mivel a valorizációs szorzók hatása egyre erősebben érvényesül.

A jelenlegi rendszerben minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál kedvezőbb összegre számíthat, még hasonló életpályák esetén is. Ezt az egyenlőtlenséget sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem tudja megfelelően kompenzálni.

A friss nyugdíjasok ellátása ugyan kezdetben jól igazodik az országos nettó átlagkeresethez, de már a nyugdíjazás második évétől kezdve megkezdődik a nyugdíj vásárlóerejének relatív csökkenése. Ennek oka, hogy a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik.

Szakértői becslések szerint, ha 2015 óta a svájci indexálást alkalmazták volna, az átlagnyugdíj 2025-ben megközelíthetné a 300 ezer forintot, szemben a jelenlegi 242 ezer forinttal.

A nyugdíjrendszer problémái között szerepel a nyugdíjas társadalom szétszakadása is, amit a 13. havi nyugdíj még inkább felerősít, mivel nincs felső határa. Más európai országokban az ilyen jellegű plusz juttatásokat vagy korlátozzák, vagy egységes összegben határozzák meg.

Bár szükséges lenne a nyugdíjemelési rendszer átfogó reformja, amely magában foglalná a svájci indexálást, a valorizációs korrekciót és a szolidaritási korrekciót is, az eredetileg 2025 márciusáig tervezett nyugdíjreformot határozatlan időre elhalasztották.

Helyette októbertől tervezik bevezetni a nyugdíjasok részére kidolgozott részleges áfa-visszatérítési rendszert, amelynek hatékonysága egyelőre kérdéses.