Érik a sírig tartó munka: 3 ijesztő tény, amivel minden magyar nyugdíjasnak szembe kell néznie

Az emberi élet hossza nem csupán genetikai adottságokon múlik: a születési hely és az életmódbeli szokások legalább akkora szerepet játszanak abban, hogy hány évet élünk. A születéskor várható élettartam egy olyan komplex statisztikai mutató, amely nemcsak az egészségügyi rendszer állapotát, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket, gazdasági viszonyokat és környezeti hatásokat is tükrözi. A legfrissebb NAPICSÁRT-epizódban éppen azt jártuk körül, mitől függ valójában, hogy meddig élünk, és hogyan alakíthatjuk saját életkilátásainkat tudatos döntésekkel.

A várható élettartam fogalma egyszerű megközelítésben azt jelenti, hogy egy adott évben született gyermek – ha a halálozási viszonyok az adott szinten maradnak – várhatóan hány évig fog élni. Ez a szám azonban nemcsak az egyéni egészségügyi kockázatokat, hanem az adott társadalom egészének állapotát is tükrözi. Hatással van rá az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége, a közegészségügyi rendszer hatékonysága, a munkakörülmények, a jövedelmi helyzet, a lakókörnyezet, valamint az életmód és táplálkozás is. A NAPICSÁRT  friss epizódját itt nézheted meg:

Az Eurostat 2022-es adatai szerint az Európai Unióban a születéskor várható élettartam átlaga 80,6 év, de az országok között jelentős eltérések figyelhetők meg. A leghosszabb életkilátásokat Málta, Spanyolország és Olaszország kínálja, míg a legalacsonyabb értékek Bulgáriában, Romániában és Lettországban jellemzők. Magyarország a 75,7 évvel jócskán az uniós átlag alatt marad – különösen a férfiak esetében figyelhető meg markáns lemaradás. Ezek a különbségek sokkal többet mondanak, mint elsőre gondolnánk: az eltérő társadalmi és gazdasági környezet mély nyomot hagy az emberek életkilátásain.

Régiós bontásban még erőteljesebbek a különbségek. A NAPICSÁRT elemzése szerint Franciaország egyes területein például 83 év feletti a várható élettartam, míg Északkelet-Magyarországon alig haladja meg a 72 évet – ez több mint egy évtizednyi különbség. Ez a kontraszt nem feltétlenül az egyéni döntések eredménye, sokkal inkább rendszerszintű tényezőkből ered: az oktatás színvonala, a helyi egészségügyi szolgáltatások minősége, a munkaerőpiaci lehetőségek és az általános életszínvonal mind befolyásolják a várható élettartamot.

Ugyanakkor az egyéni döntések is számítanak. A tudományos kutatások és egészségügyi statisztikák alapján egyértelmű, hogy bizonyos életmódbeli szokásokon változtatva akár 10–15 évvel is meghosszabbítható az életünk. A dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, az elegendő alvás, az alkoholfogyasztás csökkentése, valamint a szociális kapcsolatok ápolása mind olyan tényezők, amelyek bizonyítottan javítják az életminőséget és növelik az élettartamot. Az egészségesebb, hosszabb élethez vezető út tehát részben a saját kezünkben van – de csak akkor, ha a társadalmi és strukturális feltételek is támogatják ezt.

Statisztikák, érdekességek a NAPICSÁRT friss epizódjaiban!

Ha érdekel, miről mesélnek a számok, iratkozzatok fel a Pénzcentrum YouTube csatornájára. A NAPICSÁRT hetente többször - hétfőn, szerdán és pénteken - friss adatokkal, érdekes témákkal, és olyan nézőpontokkal jön, amik segítenek jobban átlátni, hogyan változik a világ körülöttünk, és benne mi magunk is.