Ez az igazi magyar nyugdíjtragédia: sokkolóan kevés jó év jut az időseknek, a gazdaság is megérzi

Magyarországon a 65 év felettiek várható egészséges életévei 2023-ban összesen 7,5 évet tettek ki, ami nem túl fényes eredmény az uniós mezőnyben - derült ki az Eurostat adataiból. A mutató kedvezőbb, mint a régió leggyengébben teljesítő országaiban, például Romániában (4,0 év) vagy Lettországban (4,8 év), ugyanakkor elmarad a közvetlen szomszédok közül Csehország (7,7 év) és Észtország (7,6 év) értékeitől, és jelentősen az EU-átlagtól (9,4 év). Ez azt jelenti, hogy egy magyar 65 év feletti átlagosan közel két évvel kevesebb egészséges életre számíthat, mint uniós társa.

A magyar férfiak 65 éves kor fölött átlagosan 7,1 egészséges életévre számíthatnak. Ez 2,1 évvel kevesebb az EU-átlagnál (9,2 év), és a régiós összevetésben is inkább a középmezőny aljára helyezi az országot. Rosszabb a helyzet például Romániában (4,3 év) vagy Szlovákiában (4,6 év), de a cseh férfiak (7,4 év) és a litván férfiak (7,0 év) eredményei közel azonos szinten állnak. A legjobb uniós értékek — például Olaszországban (11,0 év), Svédországban (13,5 év) vagy Norvégiában (13,6 év) — a magyar mutató közel kétszeresét jelentik, ami nagy különbség a férfiak egészségi kilátásait tekintve.

A magyar nők 65 éves kor fölött 7,8 egészséges évre számíthatnak, ami 1,8 évvel marad el az uniós átlagtól (9,6 év). Régiós szinten ez az érték jobb, mint Romániában (3,8 év), Szlovákiában (5,2 év) vagy Horvátországban (5,9 év), és közel azonos a cseh (7,8 év) mutatóval. Ugyanakkor jelentősen elmarad a legjobban teljesítő országokétól: például Svédországban és Norvégiában a nők több mint 14 egészséges évet élnek még 65 év fölött. Magyarországon a nők 0,7 évvel több egészséges életre számíthatnak, mint a férfiak, ami nagyobb nemi különbség, mint az EU-átlagban tapasztalható 0,4 év.

Hiába tűnik úgy, ez a nyugdíjrendszernek sem jó

Ha valaki 65 éves kora után kevesebb egészséges évet él meg, az komoly hatással lehet a nyugdíjrendszerre mind egyéni, mind társadalmi szinten. Egyrészt rövidebb egészséges időszak esetén az érintettek korábban válhatnak munkaképtelenné vagy szorulhatnak intenzívebb egészségügyi és szociális támogatásra, ami növeli a nyugdíjrendszer terheit, különösen a korai nyugdíjazás és rokkantsági ellátások formájában. Másrészt viszont, ha az emberek élettartama és egészséges évei egyaránt rövidebbek, akkor rövidebb ideig veszik igénybe a nyugdíjat, ami a nyugdíjrendszer kiadási oldalát mérsékelheti.

Ez elsőre kedvezőnek tűnhet, azonban a valóságban a kevesebb egészséges év gyakran együtt jár magasabb egészségügyi költségekkel és alacsonyabb munkaképességgel, így az állami támogatások iránti igény nő, ami hosszú távon szintén terhet jelent.

Az is fontos szempont, hogy kevesebb egészséges év esetén az idősek életminősége romlik, és a családok, valamint az állami ellátórendszer fokozottabban terhelődnek. Ez ösztönözheti a nyugdíjrendszer átalakítását, például

• a nyugdíjkorhatár rugalmasabbá tételét,
• a korai nyugdíjazás szigorítását,
• vagy éppen a munkahelyi egészségmegőrző programok szélesebb körű bevezetését.

Az már látható, hogy a 65 év feletti egészséges életévek számának csökkenése komplex kihívást jelenthet a hazai nyugdíjrendszer számára, hiszen egyszerre érinti a kiadásokat, a munkaképességet és a társadalmi támogatások iránti igényt.

A gazdaságnak sem mindegy

Amikor ez a téma felmerül, azt a nézőpontot sokan kifelejtik a képletből, hogy az időskori egészségi állapot általános javulása közvetlen hatással lehet a termelékenységre és ezáltal a gazdasági növekedésre is. Amennyiben a 65 év felettiek egészségesebb életévei meghosszabbodnának, az praktikusan azt is jelentené, hogy később válnak munkaképtelenné, hosszabb ideig tudnának aktív résztvevői maradni a munkaerőpiacnak.

Ez különösen fontos a demográfiai elöregedés korában, amikor a munkaképes korú lakosság aránya csökken, és a megmaradó dolgozók hozzájárulása jelentőséggel bír a gazdaság fenntartásában.

Kevesebb kieső munkanap az egészségesebb idősebb dolgozók révén azt is jelenti, hogy csökkennek a termelés kiesései és javul a munkahelyi hatékonyság. Az egészséges időskor tehát nemcsak az egyén életminőségét növeli, hanem a vállalatok és a gazdaság egészének versenyképességét is erősíti.