Itt áll feketén-fehéren: ez vár az idősödő magyarokra, esélyük sincs gondalan pihenésre

Az Euobserver figyelmeztetése szerint Európában a nyugdíjrendszerek fenntartása növekvő terhet jelent a társadalmak elöregedése és a várható élettartam növekedése miatt. Az Európai Unióban már 2022-ben a GDP 12 százalékát meghaladta a nyugdíjellátások költsége, amelyből a lakosság 27 százaléka részesült valamilyen formában.

Több uniós tagállamban napirenden van a nyugdíjkorhatár emelése, ami társadalmi feszültségeket is generál. Belgiumban például az év elején tüntetések zajlottak az elképzelés ellen, ahol a demonstrálók egyúttal biztosabb munkaerőpiaci körülményeket is követeltek - írta meg a Telex.

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 158 ezer öregségi nyugdíjas dolgozott, ami az időskori ellátásban részesülők 8 százalékát jelenti. A nyugdíjas munkavállalók aránya különösen magas volt az oktatásban és az egészségügyben, ahol jelentős a munkaerőhiány, bár a fizetések sokáig rendkívül alacsonyak voltak ezeken a területeken.

Az Eurostat adatai alapján azonban jóval magasabb, közel 20 százalékos a nyugdíj mellett dolgozó magyarok aránya, ami jelentősen meghaladja a 13 százalékos uniós átlagot. Az eltérés vélhetően a különböző besorolási módszerekből, például a Nők40 program keretében nyugdíjba vonultak eltérő kategorizálásából adódik.

Anyagi szempontból előnyös a nyugdíj melletti munkavégzés, hiszen két forrásból is jövedelem származik, ráadásul a nyugdíjasoknak nem kell járulékot fizetniük, csak személyi jövedelemadót, így a nettó jövedelmük is magasabb.

A vállalatok a közelmúltban egyre gyakrabban enyhítették toborzási nehézségeiket nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával. Bár a nyugdíjasok munkavállalása a kormány számára fontos foglalkoztatási statisztikák javításához is hozzájárul, paradox módon épp a közszférában állítottak akadályokat az idősek munkavállalása elé, amelyeken csak a közelmúltban kezdtek enyhíteni.

A nyugdíjasok hosszabb ideig tartó munkavégzése ugyanakkor megnehezíti a generációváltást a munkahelyeken, ami hátrányosan érintheti a fiatal munkavállalókat, és az idősek életminőségére gyakorolt hatása is kérdéses.

Az európai országok különböző módon reagálnak a jelenségre. Csehországban járulékkedvezménnyel ösztönzik a nyugdíjasok munkavállalását, míg Görögországban magasabb adóterhet rónak rájuk, ami gyakran a bejelentés nélküli munkavégzés felé tereli az időseket, akik ezzel jelentős bírságot kockáztatnak.

Magyarországon 2017-ben, a munkaerőpiac legfeszesebb időszakában bevezették a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás lehetőségét, ami költségmegtakarítást jelentett a cégeknek. A kormány milliós nagyságrendű nyugdíjas bevonását várta a rendszertől, azonban az adóelőnyök megszűnése és a járvány okozta gazdasági változások miatt a modell végül nem bizonyult sikeresnek.