3 °C Budapest
idősebb idős hölgy szőlőskert egy bottal járás

Lesz 14. havi nyugdíj 2026-ban, kinek jár 14 havi nyugdíj Magyarországon? - Ennyit tudunk eddig

2025. október 29. 04:26
Frissítve: 2025. november 13. 22:14

Az októberi kormányzati proklamációk közül az egyik legnagyobb érdeklődésre a 14. havi nyugdíj bevezetésének bejelentése tartott számot. Azóta pedig már sok kezdeti kérdés tisztázódott: a legfrissebb bejelentések szerint már biztosan bevezetésre kerül a 14. havi nyugdíj; az ígéretek szerint lépcsőzetesen. Már azt is tudjuk: az első részlet - ami egy heti nyugdíj, vagyis egy teljes havi nyugdíj negyede lesz -, már 2026 februárjában érkezik. Áttekintettük azokat a részleteket, amelyeket már most ismerünk.

Az októberi kormányzati proklamációk közül az egyik legnagyobb érdeklődésre a 14. havi nyugdíj bevezetésének bejelentése tartott számot. Kezdetben rengeteg kérdés merült fel a bejelentés kapcsán, amelyekre apránként kaphattunk eddig választ, vagy még mindig nem tisztázott: ilyen kérdés volt, hogy kinek jár a 14. havi nyugdíj, mekkora lesz a 14. havi nyugdíj összege, már 2026-tól bevezetik-e azt, lépcsőzetesen vagy teljes összegben kapják-e meg a jogosultak. Más, szakértői oldalról pedig felmerült a kérdés, mekkora kiadást jelent ez az államkassza számára, miből lesz erre az intézkedésre fedezet, és nem mélyíti-e el jobban a 14. havi nyugdíj bevezetése a jövedelmi különbségeket nyugdíjas és nyugdíjas között. Több kérdésre már kaptunk választ, ezért áttekintettük azokat a részleteket, amelyeket már most ismerünk, illetve amiket még csak találgatni lehet.

Lázár János 14 havi nyugdíj ígérete a 2025. október 14-i kaposvári fórumon hangzott el, ahol az építési és közlekedési miniszter részletesen ismertette a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét. A miniszter szavai szerint a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetésén dolgozik, amit a kisnyugdíjasok helyzetének javítására szolgáló legigazságosabb megoldásnak tart. Később ezt a bejelentést Menczer Tamás, illetve Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette közösségi média posztjával. 

Lesz 14 havi nyugdíj?

Amíg rendelet nem születik róla és az hatályba nem lép, nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy lesz 14. havi nyugdíj vagy sem. Azonban Lázár János megszólalása óta már bőven megerősítést nyert, hogy ez nemcsak egy ígéret a távoli jövőre nézve, hanem komoly tervről van szó, ami a közeljövőben megvalósulhat. A 14. havi nyugdíj már bizonyosan más kategória, mint a nyugdíjas zöldség-áfa, ami végül csak egy ötletnek bizonyult: inkább nyugdíjas élelmiszer-utalványt küldtek helyette a jogosultaknak. 

Ugyanakkor a bevezetési szándék komolyságától függetlenül nem szabad még biztosra venni, hogy a 14. havi nyugdíjat úgy fogják bevezetni, ahogy most ígérik. Erre még a hivatalos bejelentés sem jelent feltétlenül garanciát, hiszen gondoljunk például az Otthon Start Programra: már szeptember óta felvehető, de azóta is többször módosították már a feltételeket, szabályokat. Vagy gondolhatunk a 13. havi nyugdíj bevezetésének történetére is: akkor is azt ígérték, hogy lépcsőzetesen vezetik be, az első évben egyheti, a másodikban kétheti, a harmadikban háromheti és a negyedik évben teljes havi ellátást fognak kapni a jogosultak. Ehhez képest az első évben még valóban az egyheti nyugdíj érkezett pluszban, egy évre rá viszont már a teljes havi összeg, mert korábbi döntését felülírta a kormány. 

Még semmi sem biztos tehát, de lényegesen többet tudunk a tervekről, mint októberben. Ami már az eddigi bejelentések alapján világosnak látszik:

  • Lesz 14. havi nyugdíj? - Igen, lesz.
  • Mekkora lesz a 14. havi nyugdíj összege? - A 14. havi nyugdíjat lépcsőzetesen tervezik bevezetni, tehát az első évben egyheti, a másodikban félhavi, a harmadik évben háromheti, a negyedik évben pedig már teljes havi nyugdíjat kapnak pluszban az idősek.
  • Mikortól vezetik be? - Az új juttatást jövő januártól vezetik be. Orbán Viktor utolsó friss közlése alapján 2026-ban már érkezik is majd az első részlet.
  • Mikor jön a 14. havi nyugdíj? - Februárban, mint a 13. havi nyugdíj, a rendes nyugdíj utalási/kézbesítési időpontjában.

A november 13-i kormányinfón Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a rendelkezés átlagosan 65 ezer forint többletforrást jelent egy nyugdíjas számára. A miniszter szerint a költségvetés képes lesz fedezni jövőre a mintegy 170 milliárd forintos kiadást, amivel a 14. havi nyugdíj első részletének kifizetése jár.

Duplaplusznyugdíj: pontosan mekkora összeg érkezik 2026. februárban? 

Azzal, hogy a 14. havi nyugdíjat is februárban tervezik odaadni a 13. havi nyugdíjjal együtt, kihagyják a karácsonyi előnyi / évközepi plusz juttatás lehetőségét és ennek előnyeit. Továbbá sok időst zavarhatnak össze ezzel, hogy plusz egy havi és egy heti is érkezik majd: a 13. havi összeg és a 14. havi első részlet, a negyedhavi nyugdíj. Ráadásul úgy beszélünk 13. és 14. havi összegekről, hogy még azt sem hirdették ki, pontosan mennyi lesz a 2026. évi nyugdíjemelés, épp csak megkapták a jogosultak a novemberi emelt nyugdíjat.

Mindenesetre, ha valóban úgy vezetik be a 14. havi összeget, ahogy most ígérik, akkor 2026. februárban érkezik

  • az alap nyugdíjösszeg
  • plusz egyhavi összeg 13. havi nyugdíj jogcímen
  • és plusz még egy heti összeg 14. havi nyugdíj jogcímen.

Ami annyit tesz, mint 2,25 havi nyugdíj, vagyis 9 heti nyugdíj. Aki majd januárban szeretné kiszámolni, mennyi pénzt kap februárban, szorozza meg a januárban kapott összeget 2,25-dal. Vagy ossza el a nyugdíja összegét 4-gyel, így megkap egy heti összeget, és szorozza meg 9-cel. 

Kinek járhat a 14. havi nyugdíj?

A legvalószínűbb feltételezés az, hogy aki jogosult a 13. havi juttatásra, az a 14. havi juttatásra is jogosult lesz. Kezdetben volt olyan feltételezés, hogy a 14. havi nyugdíj szociális - társadalmi egyenlőtlenségeket kiegyenlítő - juttatás lehet: pl. csak egy bizonyos nyugdíjküszöb alatti juttatást kapóknak jár majd. Vagy esetleg lesz egy maximális összeg, ami felett nem fizetnek többet, hiába lenne jogosult magasabb összegre valaki a nyugdíja alapján (pl. félmillió forintnál magasabb nyugdíjaknál, vagy a KSH-által számított átlagbért meghaladó nyugdíjaknál húznák meg a határt). Hiszen Lázás János is, mint a legigazságosabb megoldást említette.

Amikor Lázár János bejelentette, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetésén dolgozik a kormány, akkor elmondta, hogy a nyugdíjak között jelentős különbségek vannak és konkrét számokat is említett: félmillióan 240 ezer forint alatti összeget, míg 250 ezren mindössze 140 ezer forint alatti juttatásban részesülnek (bár ez nem egészen egyezik a korábban KSH által közölt számokkal). "Sok somogyi faluban, ahol mezőgazdasági nyugdíjasok élnek, a juttatások 100-130 ezer forint körül mozognak" – tért ki a miniszter a legszegényebb nyugdíjasok helyzetére. A bejelentést tehát azzal vezette fel, hogy a juttatások közti nagy különbségekről beszélt, amiből arra is lehetett volna következtetni, hogy a 14. havi nyugdíj csak a kisnyugdíjasok számára, bizonyos juttatási sáv alatt járna.

Lázár János viszont úgy folytatta, hogy korábban próbálkoztak a kisebb nyugdíjak sávos emelésével, ez azonban politikai nehézségeket és igazságtalanságérzetet szült. A miniszter szerint a megfelelő határvonalat is nehéz meghúzni (említett például 140 ezer forintos határvonalat), hiszen biztosan lenne olyan, aki igazságtalannak tartaná az összeget. Ennél igazságosabb, illetve Lázár János szerint az egyetlen megoldás a 14. havi nyugdíj.

Ez pedig azért érdekes kijelentés, mert ha a 14. havi nyugdíj ugyanúgy működik majd, mint a 13. havi, akkor a nagy nyugdíjat kapók nagyobb, a kisnyugdíjasok kisebb összeget fognak ugyanúgy kapni. Ezzel tehát nem enyhítenék a juttatások nagysága közti különbségeket, nyugdíjszakértők szerint ugyanúgy igazságtalan lenne és csak mélyítené a nyugdíjsávok közti szakadékot, mint a nyugdíjemelés jelenlegi rendszere. A miniszter szavai tehát egyaránt utaltak arra, hogy egységesen jár majd minden nyugdíjasnak a 14. havi nyugdíj, akárcsak a 13. havi nyugdíj, valamint arra is, hogy a plusz juttatás a jövedelmi egyenlőtlenségek enyhítésének eszköze lesz.

Mostanra azonban úgy tűnik, nem bonyolítják túl: mindenkinek a 13. havi nyugdíjhoz hasonlóan járhat majd.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Pedig a 13. és 14. havi nyugdíjak hazai és európai történetében sem ismeretlen megoldás, hogy csak szűkebb körnek járjon szociális alapon a juttatás, illetve csak bizonyos jövedelmi sáv alatt. Magyarországon is volt olyan rendszer, hogy maximálva volt a juttatás összege. Tehát hiába kapna valaki például több mint félmilliós nyugdíja mellé minden februárban még ugyanennyit 13. havi nyugdíjként, a 14. havi nyugdíj a mediánnyugdíj, vagy a nettó mediánbér összegéhez lenne kötve, így nem haladhatna meg egy bizonyos szintet. Akár minimumszintet is meghatározhatnának: hiába van valakinek 100 ezer forint alatt a nyugdíja, akkor is megkapná legalább pl. a medián kétharmadát. Sokféle elgondolás, számítási mód lenne lehetséges - ha a cél valóban a nyugdíjak közti különbségek csökkentése.

Ki jogosult a 13. havi nyugdíjra és ki lehet jogosult a 14 havi nyugdíjra ez alapján?

Ha abból indulunk ki, hogy ki kaphat 13. havi nyugdíjat, a 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 6/A. §-a azt írja "(1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül. (2) Ha a jogosult több társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül, a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni." A nyugdíjtörvény 6. § (4) bekezdése pedig kimondja: "Ha jogszabály kivételt nem tesz, a) a saját jogú mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok sajátjogú növelt összegű járadékára az öregségi nyugdíjra, b) a hozzátartozói jogon szerzett mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok hozzátartozói jogon szerzett növelt összegű járadékára a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

A legfontosabb tehát, hogy annak jár a 13. havi nyugdíj, aki a megelőző évben már nyugdíjba vonult, és még mindig jogosult a nyugdíjra januárban. Tehát annak, aki akár január 1-től vonul nyugdíjba, arra az évre nem jár neki a 13. havi nyugdíj, (ahogy egyébként az év eleji és évközi nyugdíjemelések sem, de pl. a nyugdíjas élelmiszer-utalványt megkapta, aki júliusig nyugdíjba vonult). Ez feltehetően így lesz a 14. havi nyugdíj esetében is: az lesz jogosult, aki a megelőző évben már legalább 1 napig nyugdíjas volt.

Ez akkor lenne különösen izgalmas, ha biztosra vehetnénk, hogy 2026-ban már bevezetik a 14. havi nyugdíjat: feltételezhetnénk, hogy ez csak azoknak jár majd, akik 2025. december 31-ig mentek nyugdíjba. Ez még befolyásolhatná a nyugdíjazás előtt állók idei terveit is! Ez azonban még mindig csak találgatás, remélhetőleg hamar tisztázzák a részleteket egy Kormányinfó keretében, hivatalos bejelentésben vagy a hivatalos rendelet társadalmi egyeztetésre bocsátásával.

Mikor vezethetik be a 14. havi nyugdíjat?

Január elsejétől több lépésben vezetik be a 14. havi nyugdíjat - jelentette be Orbán Viktornovember elején. November közepén pedig már azt is tudjuk, hogy 2026 februárjában már érkezik is az első részlet. Mert már az összeg is megvan: egynegyed nyugdíj érkezik a rendes összegen és a 13. havi nyugdíjon felül!

Mekkora lehet a 14. havi nyugdíj összege?

Mivel a jelek szerint a 14 havi nyugdíj a 13 havi nyugdíjhoz hasonló juttatás lesz, az összegét az fogja meghatározni, mekkora a jogosult havi járandósága. Emlékezzünk: a 13. havi nyugdíj visszavezetése 2021-ben úgy indult, hogy a havi juttatás negyedét (kb. egy heti nyugdíjat) adták oda és lépcsőzetesen emelték volna évről évre félhavira, háromnegyed havira és teljesre az összeget. Azonban 2022-ben úgy döntöttek, hogy onnantól a teljes havi összeget megkapják a nyugdíjasok. Így tehát még most is megtörténhet bármi.

A nyugdíjtörvény 6/A. § (3)  bekezdése szerint "a tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével."

A jelenlegi kommunikáció alapján - hogy egy heti összeget emlegetnek - a 14. havi nyugdíj összegét is meg fogja határozni az eddig is járó juttatás havi összege. Erre utal az is, hogy ha nem így lenne, akkor feltételezhetően nem így nevezték volna el ez a juttatást. (Infláció ellen ott van a nyugdíjkorrekció és nyugdíjemelés, gazdasági növekedés esetére a nyugdíjprémium, melyek csak akkor járnak, ha az indokolt. Az, hogy 14. havi nyugdíjról és nem másról beszélünk, arra enged következtetni, hogy rendszeresen járó, rendes havi összeghez valahogy igazodó juttatásról van szó.)

A 13. havi és 14. havi nyugdíj története Magyarországon

A 13. havi nyugdíj valójában nem új találmány: legelőször hazánkban 2003-ban vezette be a Medgyessy-kormány. Az első bevezetés idején lépcsőzetesen vezették be a 13. havi nyugdíjat: az első évben egyheti, majd a következőben kétheti juttatást adva pluszban, 2005-ben háromheti, majd 2006-tól teljes összeggel. 2006-ban felmerült már egyszer a 14. havi nyugdíj bevezetése is, melyet az ellenzék kezdeményezett, ez azonban nem valósult meg.

Később, a 2008-as válság idején a Gyurcsány-kormány leszűkítette a jogosultak körét, illetve maximalizálta a 13. havi nyugdíj összegét. Végül 2009-ben a Bajnai-kormány a kifizetéseket teljesen felfüggesztette - ezt a felfüggesztést akkor átmenetinek tekintették. Azonban a későbbi Orbán-kormányok, függetlenül a gazdasági fellendüléstől, nem vezették vissza a 13. havi nyugdíjat.

A 13. havi nyugdíj csak 2020-ban került újra napirendre, végül 2021-től be is vezették újra a pandémia okozta válság okán, gazdaságélénkítő szándékkal. A terv ekkor szintén a lépcsőzetes bevezetés volt: 2021-ben egyheti juttatást fizettek ki pluszban februárban. 2022-ben azonban - az akkori országgyűlési választásokat megelőzően - már nem csak kétheti plusz pénzt, hanem teljes havi összeget adtak és adnak azóta is a nyugdíjasoknak minden év februárjában.

A 14. havi juttatás ötlete pedig 2025 októberében került elő ismét, sok részlet még azóta sem ismert. Idén ezelőtt már döntöttek nyugdíjasok számára áfavisszatérítésről, ami végül nem valósult meg, kiterjesztették tavasszal a vidéki otthonfelújítási támogatást nyugdíjasokra, nyáron döntöttek nyugdíjas élelmiszer-utalványok küldéséről, ami szeptembertől tartott éppen október közepéig. Ősszel a novemberi nyugdíjemelés mértékét 1,6 százaléknál húzták meg, sokan már meg is kapták az emelt nyugdíjat. A jövő évi nyugdíjemelés összegét cikkünk megjelenésekor még nem lehet pontosan tudni, ez pedig befolyásolja majd a 2026. évi 13. havi nyugdíj összegét, illetve már a 14. havi nyugdíj összegét is. 

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. november 21. péntek
Olivér
47. hét
November 21.
"Helló!" Világnap
November 21.
Halászati világnap
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?