Mélyen a zsebébe kell nyúlnia rengeteg fiatal magyarnak ősztől: ez lesz ám a csapás nekik

Egy egyetemista költségvetése jóval összetettebb annál, mint elsőre gondolnánk. Az esetleges tandíj, a lakhatás és az étkezés jelenti a legnagyobb kiadási tételt, de a mindennapokban számos aprónak tűnő, mégis rendszeresen visszatérő költség is megterheli a pénztárcákat.

Megnéztük, milyen havi kiadásokkal kell számolnia egy átlagos magyar egyetemistának 2025-ben.

Tandíj

Ugyan a 2025-ben felvételt nyert diákoknak csak körülbelül 22 százaléka választotta az önköltséges képzést, érdemes említést tenni a tandíjak összegéről is. Ha önköltséges formában tanulnánk gazdálkodási és menedzsmentet, ami évek óta az egyik legnépszerűbb szak, akkor 230 ezer és 700 ezer forint közötti tandíjjal kell számolnunk félévente, attól függően, hogy melyik egyetem képzését választjuk. A népszerű szakok közé tartozik még a pszichológia és a jogászképzés, ezeken a szakokon átlagosan körülbelül 350-370 ezer forintot kell fizetni félévente.

Rendkívül népszerű a mérnökinformatikus alapszak is, ahol 320 ezer és 450 ezer forint között mozog a tandíj, valamint minden évben hatalmas a túljelentkezés az orvosi képzésre is, ahol egységesen minden egyetemen 1 millió 350 ezer forintot kell fizetni félévente. Ha havi bontásban nézzük meg a kiadásokat, akkor egy gyors számítás után kiderül, hogy a legnépszerűbb szakok esetében a tandíjért havonta 46 ezer és 270 ezer forint között összeget kell kifizetni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Döbbenetes számok érkeztek a magyar felsőoktatásból: ezzel rengeteg magyar nem számolt

Bár a gazdasági szakok veszítettek népszerűségükből az előző években, továbbra is messze ezen a képzési területen tanulnak a legtöbben.

Lakhatás

Az egyik legnagyobb tétel a költségvetésben az albérlet díja, főleg, ha valaki ezt egyedül kívánja kifizetni. A fővárosban a legolcsóbb minigarzonok is havonta 120 ezer forint körül mozognak, a kiadó lakások átlagára pedig több mint 250 ezer forint a KSH és az ingatlan.com adatai szerint, amihez még hozzáadódik a rezsi és a közös költség is. Nem véletlen, hogy a legtöbben nem egyedül vesznek ki lakást, hanem inkább szobát bérelnek, és megosztják a költségeket, amivel rengeteget spórolnak, és havi lakhatási kiadásaikat 60-80 ezer forintra csökkentik.

Még több pénzt tud megtakarítani az, aki az albérlet helyett a kollégiumot választja, így a havi kiadások akár 10 ezer forint alatt is maradhatnak, és teljesen ingyenes lehet a lakhatás azok számára, akik az egyetem közelsége miatt megtehetik, hogy továbbra is otthon maradnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Most csap le a lakáskrízis rengeteg magyar fiatalra: fedél nélkül maradhat, aki nem lép időben

Dráguló albérletek, csökkenő kollégiumi férőhelyek – lakhatási kihívások előtt a frissen felvett egyetemisták.

Étkezés

Jelentős tételt jelent a havi étkezés finanszírozása is. A felsőoktatási kollégiumokban a középiskolai kollégiumokkal ellentétben jellemzően nincs menza, így a diákok legtöbb esetben vagy maguknak főznek, vagy kifőzdékből oldják meg az étkezést, vagy az otthonról hozott ételt próbálják beosztani a hétre. Az étkezési költségek természetesen nagymértékben függnek az egyéni életviteltől és szokásoktól: a gyakori éttermezés és woltozás, foodorázás megdobhatja a kiadásokat, míg a tudatos bevásárlás, piacozás és otthoni főzés választásával sokat lehet spórolni.

Egy általunk megkérdezett egyetemi hallgató heti körülbelül 18-20 ezer forintot költ az étkezésre, tehát az összes havi kiadása nagyjából 72-80 ezer forint között van. Egy másik diák, akit kérdeztünk, ennek töredékét költi, viszont minden hétvégén hazajár, és egy egész hétre elegendő meleg étellel tér vissza kollégiumba (aminek egy részét persze lefagyasztja). Az ő havi kiadása, melyet étkezésre költ, nagyjából 40-50 ezer forint körül mozog.

Utazás

A tömegközlekedés ára a diákigazolvánnyal járó kedvezmények mellett igen kedvező, az országbérlet csupán 1890 forint havonta, a vármegyebérlet pedig 945 forintba kerül, viszont a helyjegyek, melyek 285 forinttól érhetőek el, némileg dobhatnak a költségeken, főleg, ha valaki heti többször is utazik.

A helyközi tömegközlekedéssel is számolni kell, ez Budapesten a vármegyebérlet elfogadásának köszönhetően 945 forint, Debrecenben 5500 forint, Pécsen 3900 forint, Szegeden pedig 5800 forint havonta.

Jegyzetek, tankönyvek

Bár sok anyag digitálisan is elérhető, bizonyos szakokon elengedhetetlen a könyvek, jegyzetek megvásárlása vagy kikölcsönzése, lefénymásolása. Különösen a bölcsész és az orvosi szakokon számíthat a hallgató magasabb kiadásokra ezen a téren.

Előbbi esetben nem árt, ha a félév elején egyik első utunk a könyvtárba vezet, és az egyetem után ide is beiratkozunk, mivel például a magyar szakon a kötelező olvasmányok listája végtelen hosszúságúnak tűnhet. Utóbbi esetben azonban rossz hír, hogy néhány igencsak borsos árú könyvet nem elég kikölcsönözni, meg is kell vásárolni, vagy legalábbis erősen ajánlott (pl. Sobotta anatómiai atlasz ára több tízezer forint).

Mindezeket figyelembe véve a könyvekre, jegyzetekre költött havi összegek elég széles skálán mozognak a néhány száz forinttól (csak nyomtatás és fénymásolás) a több ezer forintig. Jó hír viszont, hogy a könyvtári beiratkozás valamennyi egyetemi könyvtárba az adott intézmény hallgatói számára ingyenes.

Előfizetések

A mobiltelefon-szolgáltatás havi díja alapvető kiadásnak számít, de sokak számára a különböző streaming-előfizetések, a Netflix, a HBO Max, a YouTube Premium, a Spotify Premium vagy esetleg egy VPN szolgáltatás is a havi büdzsé részét képezik.

Bár ezek mindegyike csupán néhány ezer forint havonta, ha összeadódnak, a költségek könnyen 10-20 ezer forintra is rúghatnak. Szerencsére több platform is kedvezményes áron kínálja szolgáltatásait diákok számára pl. a YouTube-nál és a Spotify-nál is igénybe vehető ilyen olcsóbb díjcsomag.

Szórakozás

Bár a bulik és koncertek nem tartoznak az alapvető kiadások közé, mégis az egyetemi évek szerves részét képezik. Emellett az alkalmankénti kikapcsolódást, például moziba, színházba, étterembe járást is érdemes lehet belekalkulálni a kiadásokba.

Mindezek havi szintű költsége egyénenként nagyon változó, de nem elhanyagolható összegről van szó. Az általunk megkérdezett diákok havonta 15 és 35 ezer forint között költenek erre.

Egyéb szükségletek

Az alapvető higiéniai termékek, tisztítószerek, gyógyszerek, az időszakos ruha- és elektronikai eszközvásárlás, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások vásárlása is terhet ró a költségvetésre. A kiadás ebben az esetben nehezen meghatározható, de a minimum összeg, amivel számolni érdemes 20-30 ezer forint havonta.

Összességében jól látható, hogy egy egyetemista havi kiadásai rendkívül széles skálán mozognak: egy kollégiumban lakó, otthonról ételt hozó hallgató akár pár tízezer forintból is kijöhet, míg egy albérletben élő, önfenntartó diák esetében a költségek könnyen elérhetik a több százezer forintot.

Az anyagi terhek tehát rendkívül jelentősek lehetnek, nem véletlen, hogy sokan rászorulnak a családjuk támogatására, valamint vállalnak diákmunkát is a tanulmányai mellett, sőt, egyesek kénytelenek diákhitelt is felvenni. Ugyanakkor segíthet a tudatos tervezés és a diákkedvezmények kihasználása is, mellyel sokat lehet faragni a kiadásokon.