Bőven egymillió felett vihetnek haza ezek a magyar dolgozók: kiderült a titkuk, amivel érinthetetlenek a leépítési hullámban

A nemzetközi sajtóban és a közbeszédben is gyakori téma, hogy a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése miatt a fehérgalléros munkakörök, azon belül is leginkább a pályakezdő pozíciók veszélybe kerültek. Sokan úgy vélik, emiatt a diploma is veszít az értékéből. Habár a technológiai fejlődés valóban újfajta kihívást jelent az irodai dolgozók számára, jelenleg kevés bizonyíték támasztja alá a tömeges leépítésekről szóló félelmeket. Magyarországon a statisztikák egyértelműen a magasabb képzettség mellett szólnak.

A bérkülönbségek beszédesek: míg 2024-ben a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők bruttó átlagbére 405 ezer forint volt, addig az egyetemi végzettségűeké meghaladta az 1 millió 150 ezer forintot. A képzettségi skála két vége között így közel háromszoros a különbség. A diplomások fizetése a 670 ezer forintos országos átlag 1,7-szerese, miközben a legalacsonyabb végzettségűek csupán az átlag 60 százalékát viszik haza. Az elmúlt öt év 70-80 százalékos általános bérnövekedése ráadásul nominálisan is tovább nyitotta a jövedelmi ollót. A legkevésbé képzettek fizetése 180 ezer forinttal, míg a legjobban keresőké közel félmillióval nőtt.

A kiemelkedő fizetés mellett a munkahelyi biztonság is a diplomások felé billenti a mérleget. Tévhit, hogy a mesterséges intelligencia megnövelte volna a munkanélküliséget a fiatalok körében. Az adatok alapján jelentősebb állásvesztést utoljára a 2020-as koronavírus-járvány okozott. A valóságban a tartós munkanélküliség továbbra is az alacsony végzettségűeket sújtja. Az alapfokú végzettségűek 20-30 százaléka munkanélküli, miközben a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezőknél ez az arány 2 százalék alatti. A biztosabb megélhetés és a stabilitás pedig a demográfiai adatokban is megmutatkozik, a diplomások várható élettartama ugyanis magasabb.

Bár a pályakezdők helyzete kétségtelenül nehezebb lehet a közeljövőben, a továbbtanulás egyáltalán nem veszített az értékéből. A felsőoktatás legfőbb haszna ma már nem csupán egy adott szakterület ismeretanyagának átadása, hanem egy olyan komplex gondolkodásmód kialakítása, amely jelentősen megkönnyíti az alkalmazkodást. Aki megtanul tanulni, az a későbbiekben sokkal könnyebben sajátít el új technológiákat vagy akár egy teljesen új szakmát is. A diploma tehát továbbra is a legbiztosabb védőhálót jelenti a munkaerőpiaci kiszámíthatatlansággal és a strukturális változásokkal szemben.