Ők a 2023-as ingatlanpiac legnagyobb nyertesei: azt tesznek, amit csak akarnak

Az új otthont keresők közül a budapestiek és környékén élők keresnek a legnagyobb arányban a lakóhelyüktől távolabbi helyen ingatlant. Az ingatlan után érdeklődők 63 százaléka a városhatáron kívül keres, ebből 14 százalék, aki az agglomerációba tervez költözni. Ilyen szempontból a Pest vármegyeiek is mobilisnak tekinthetők: 60 százalékuk az ország más megyéire ad le érdeklődést (telefonos vagy üzenetben történő megkeresést) az ingatlankereső portálon. A fővárosiakat az agglomeráción kívül leginkább Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegye vonzza, míg a Pest vármegyeiek 22 százaléka érdeklődik budapesti házak vagy lakások iránt, de népszerű még Fejér, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun vármegye is a körükben - derül ki az otpotthon.hu közleményéből.

A fővárosi (Budapest lakossága 47 ezer fővel csökkent az utóbbi években) és Pest vármegyei lakosok magasabb mobilitása valószínűleg több tényezőnek tudható be. Az adatok szerint a budapesti átlagos lakás-négyzetméterárak már elérték az 1,1 millió forintot, míg házak esetén is a 900 ezer forintot közelítik. Ezek alapján

a Budapestről elköltözni vágyók az ország szinte bármely részében nehézség nélkül vásárolhatnak ingatlant.

A budapestiek körében is népszerű Pest vármegye átlagos négyzetméterárai is már közelítik a főváros színvonalát: házak esetében 667 ezer forintot, lakások esetében 821 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért az eladók az oldalra feltöltött ingatlanhirdetések adatai alapján. Kifejezetten szélsőséges példa Somogy, amit érdemes több részre bontani: míg a legdélebbi részén a 200 ezer forintot is nehezen éri el az eladó ingatlanok átlagos négyzetméterára, a Balaton-parthoz közeledve egyre növekednek, a közvetlenül tóparti településeken pedig elérik az 1,2 millió forintos négyzetméterárat is.

Számos tényező befolyásolhatja a költözési hajlandóságot, az anyagi lehetőségek mellett ilyen szempontok lehetnek a munkalehetőség, a magasabb bér, a jó infrastruktúra. Az országban számos olyan vármegye van, ilyen például Hajdú-Bihar vagy Győr-Moson-Sopron, ahol az elmúlt időszakban jelentős ipari beruházások történtek, amik vonzóvá tehetik ezeket a térségeket.

A saját statisztikáink alapján elmondhatjuk, hogy egyes vármegyék lakói jobban ragaszkodnak a megszokott környezetükhöz, a jól ismert szomszédsághoz, ugyanakkor az is jól látszik, hogy az új otthonuk keresését sokan terjesztik ki a vármegyehatárokon kívülre. Mindez azt erősíti, hogy az eladni tervezett ingatlanokat érdemes olyan felületeken meghirdetni, amelyek biztosítják a lehető legszélesebb, országos lefedettséget

 – mondja Lipták Zsuzsa, az otpotthon.hu ügyvezetője. A portál ingatlankeresési adatait vizsgálva kiderül, hogy mely vármegyékhez a leghűségesebbek az ott élők. Az Észak-Alföldi Régióban Hajdú-Biharban, a Dél-Alföldön pedig Békésben a 70 százalékot is megközelíti a vármegyén belül ingatlant keresők aránya (68 százalék mindkét vármegye esetében). A rangsorban a Dél-Dunántúlhoz tartozó Baranya áll a harmadik helyen (60 százalék), amelyet csak hajszállal lemaradva (59 százalék) követ Észak-Magyarországról Borsod-Abaúj-Zemplén, a Nyugat-Dunántúlról Győr-Moson-Sopron (57 százalék) és némileg leszakadva Fejér (54 százalék) a Közép-Dunántúlról. A lista legalsó részében, 50 százalék alatti helyi ingatlankeresési aránnyal Budapesten és Pest megyén kívül négy vármegye található: Nógrád, Komárom-Esztergom, Tolna és Somogy.

A rangsort vezető és záró vármegyék gazdasági teljesítményét a Központi Statisztikai Hivatal 2022-es adatai[ alapján összevetve az alábbi, meglehetősen vegyes kép rajzolódik ki: a foglalkoztatottak számában Somogy, Nógrád a sereghajtó, ami magyarázhatja, hogy innen inkább más vármegyébe keresnek maguknak az emberek ingatlant. Az egy lakosra jutó ipari termelésben is jelentős, 20 százalék körüli Somogy lemaradása, és noha Békés és Hajdú-Bihar is hátul szerepel országosan ebből a szempontból, a két említett helyen más szempontok is felmerülnek.

A leghűségesebb vármegyék esetében nem elhanyagolható az ingatlanárak kérdése: Békés vármegyei átlagos négyzetméterár nem éri el a 300 ezer forintot, ami jócskán bekorlátozza az innen elköltözni vágyók lehetőségeit. Hajdú-Bihar vármegyéről részben az infrastrukturális beruházásoknak is köszönhetően ugyanez nem mondható el: itt jelenleg 470 ezer forintot kérnek egy ház négyzetméteréért, míg a lakások esetében 840 ezer forintot.