Ez az 5 legdurvább környezetrombolás ma Magyarországon: a végén mi fogjuk megszívni

Aszály, villámárvizek, erdőirtás, biomassza és felelőtlen környezetvédelmi szabályok: öt jelenség ami sújtja a hazai természetet, és amik ellen ádáz harcot vívnak a környezetvédők. A Pénzcentrum volgja, a CashTag legújabb részében a WWF Magyarország szakembereivel járjuk körbe ezeket a jelenségeket, és Litkai Gergely humorista összegzi, mi is a probléma sokak hozzáállásával a környezetvédelemhez.

Az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási jelenségek a klímaváltozás velejárói, de azt már kevesebben tudják, hogy ennek hatásai ellen lehetne védekezni, az ellenállóképességünk javítható lenne egy kis odafigyeléssel.

Magyarországon és a világon talán a természetes élőhelyek elvesztése a legnagyobb probléma. Még a jól hangzó zöldmezős beruházások során is olyan zöld mezőket, élőhelyeket, biológiailag aktív felületeket semmisítünk meg, melyek nekünk, embereknek is fontos ökoszisztéma-szolgáltatások folynak

 - mondta el a CashTagnek Deák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője.

Kéthavi eső egy óra alatt

Annak ellenére, hogy a nyarainkat ma már leginkább az aszály jellemzi, mégis egyre gyakrabban fordulnak elő felhőszakadások, amikor egy kis területen viszonylag rövid idő alatt akár 1-2 havi csapadék is lezúdul, ami a helyekben, dombságokban villámárvizek kialakulásához vezethet. Ezek nem csak komoly anyagi karokat okozhatnak, de akár emberéletet is kiolthatnak – hívta fel a figyelmet Fehér Zoltán a szervezet Természetvédelmi vezetője.

Lesz még erdő Magyarországon?

A biomassza és a jogszabályi környezet változásai mellett az erdőgazdálkodás is kulcsfontosságú, de annál bonyolultabb kérdés Magyarországon. Mint tudjuk, évezredek óta használjuk a természeti környezetünket és kizárólag a saját céljainknak megfelelően alakítottuk át azért, hogy megfeleljen az emberiségnek. De ennek ára van:

Erdőink és egyéb természeti környezetünk elszegényedett, átalakult, számos faj eltűnt.  Az erdőgazdálkodási gyakorlatot olyan formában kell megváltoztatni, hogy fenntarthatóbb legyen, és a természeti kincseink megőrzését is szolgálja

 - hangsúlyozta Bódis Pál, erdő program szakértő, majd hozzátette, hogy a magyar erdők 95 százalékában lehetséges a fakitermelés: ez egy nagyon magas szám, és komoly probléma.