Ezt a hibát rengeteg magyar lakásbérlő elköveti: súlyos pénzt bukhatnak, ha beüt a baj

Bár Magyarországon a lakások közel háromnegyede biztosítva van, a bérelt ingatlanok esetében ennél alacsonyabb az arány. A biztosítás meglétét érdemes már a bérleti szerződés megkötése előtt tisztázni – hívja fel a figyelmet Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja.

Sokan nem tudják, de ha a bérbeadó nem kötött lakásbiztosítást, a bérlő is megkötheti azt – természetesen előzetes egyeztetés után. A gyakorlatban viszont általában megosztják a terheket: a tulajdonos az ingatlant biztosítja, a bérlő pedig a saját ingóságait. Ez azért is fontos, mert a biztosítók csak annak a vagyonát térítik meg, aki biztosítottként szerepel a szerződésben.

Az ingatlanra vonatkozó biztosítást jellemzően a tulajdonos fizeti, ez nem része sem a bérleti díjnak, sem a rezsinek. A bérlő saját dolgaiért viszont maga felel – ha tehát szeretné védeni laptopját, telefonját vagy akár kerékpárját, célszerű külön ingóságbiztosítást kötnie.

A biztosítók többsége nem tesz jelentős különbséget a között, hogy a lakást a tulajdonos vagy egy bérlő lakja. Ugyan jelezni kell a szerződéskötéskor, ha bérbeadott vagy bérelt ingatlanról van szó, de ez alig befolyásolja a díjakat vagy a feltételeket – legfeljebb néhány biztosító számít fel minimális pótdíjat. A biztosítás szempontjából nem számít, hogy valaki egy évre vagy csak pár hétre költözik be – a feltételek ugyanazok maradnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2025 első negyedévében a lakásbiztosítások átlagos éves díja 64 400 forint volt – ez 8,7 százalékos drágulást jelent egy év alatt. Ugyanakkor a biztosítási összegek, vagyis a kárkifizetés felső határa, közel 20 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy a biztosítások ár-érték aránya a jegybank szerint javult.