Elképesztő, mennyiért kelt el Magyarország egyik legdrágább ingatlana 2025-ben: ilyen villákat vesz a magyar elit

A legmagasabb átlagos eladási ár a fővárosban volt, 82 millió forint körül. Pest vármegye következett 62 millió forintos átlaggal, majd Veszprém, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegyék 47–59 millió forint közötti értékekkel. Négyzetméterárban is Budapest vezet több mint 1,2 millió Ft/m²-rel, míg Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyékben 660–840 ezer Ft/m² közötti árak voltak jellemzők - közölte a Duna House. A legkedvezőbb árak a keleti és dél-keleti vármegyékben fordultak elő: például Békésben vagy Borsod-Abaúj-Zemplénben jóval alacsonyabb fajlagos költséggel lehetett ingatlant vásárolni, mint a fővárosban vagy a nyugati, iparilag fejlettebb régiókban.

A panellakások országos átlagban 43,7 millió forintért keltek el, 835 ezer Ft/m² fajlagos áron. A téglalakások ennél drágábbak voltak: átlagosan 61 millió forintért, 1 millió Ft/m² áron. A családi házak átlagosan 53,1 millió forintért cseréltek gazdát, fajlagosan viszont jóval olcsóbbak voltak (501 ezer Ft/m²), ami a nagyobb alapterület és kevésbé központi elhelyezkedés hatását mutatja.

A legdrágább és a legolcsóbb ingatlan

A legmagasabb áron értékesített ingatlan egy II. kerületi, Hűvösvölgyi úti villa volt, 999 m²-es alapterülettel és kiemelt lokációval. Az eladási ár 1 milliárd 764 millió forint volt. A 2008-ban épült villa négy szinten 10 szobát és 7 fürdőszobát kínált, belső uszodával, kültéri medencékkel, sport- és wellnessfunkciókkal, teniszpályával és hat férőhelyes garázzsal.

A legalacsonyabb értékű tranzakció pedig egy 25 m²-es ingatlanhoz kötődött Szilvágyon, Zala vármegyében. Az adásvétel 1 millió forintos áron zárult.

A legmagasabb négyzetméterárat egy I. kerületi, Naphegy utcai lakás érte el: a 43 m²-es, 2022-ben épült ingatlan 3,4 millió Ft/m² áron kelt el, ami majdnem ötszöröse az országos átlagnak. A legalacsonyabb négyzetméterár egy hercegszántói, rossz állapotú, 100 m²-es házhoz kapcsolódott, amely 1,99 millió forintért cserélt gazdát – mindössze 19 900 Ft/m² áron.

A legnagyobb, a legkisebb és a legrégebbi ingatlanok

A legnagyobb alapterületű ingatlan a már említett II. kerületi villa volt, közel 1000 m²-rel. A legkisebb egy Heves vármegyében, Markazon eladott 6 m²-es horgásztanya, amelyet egy méretes boroshordóból alakítottak ki. Az ingatlan 4,5 millió forintért talált gazdára, ami jól mutatja, hogy a különleges, mikroméretű ingatlanok is keresettek lehetnek.

Az építés éve alapján a legrégebbi értékesített lakóingatlan Szombathelyen talált gazdára. A 34 négyzetméteres lakás 26,5 millió forintos áron cserélt tulajdonost egy olyan épületben, amely korábban városi tanácsházként, majd elemi iskolaként működött. A ház 1799-ben épült.

Vevői és eladói motivációk

Az első lakásukat vásárlók adták a tranzakciók 25,5%-át, átlagosan 48 millió forintos költéssel és 695 ezer Ft/m² fajlagos áron. A befektetési célú vásárlók 22%-os arányt képviseltek, átlagosan 51 millió forintos költéssel és 866 ezer Ft/m² fajlagos áron. A nagyobba költözők az ügyletek 19%-át, a kisebbe költözők 7%-át tették ki. A generációk különválása, összeköltözése és a válás miatti költözés kisebb, de jól mérhető arányban jelent meg.

Az eladói oldalon a leggyakoribb ok a befektetés értékesítése volt (24%). Az örökölt ingatlanok eladása 19%-ot tett ki, míg a kisebbe költözés 13%-ot. A nagyobba költözés, a generációk különválása és a válás miatti értékesítés kisebb, de szintén jelen lévő tényezők voltak.