Mit ünneplünk karácsonykor és szenteste? Ez a karácsony szó jelentése, a karácsonyfa állítás eredete

A karácsony az egyik legfontosabb keresztény ünnep, ugyanakkor a vallási hagyományokon túlmutat a mai ünnep jelentősége. Az év végét lezáró nagy családi ünnep a karácsony, amikor lehetőség van ritkán látott szereteinkkel is találkozni, minőségi időt együtt tölteni, pihenni és visszatekinteni az elmúlt évre. Cikkünk a Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyagának felhasználásával készült. 

Mikor van karácsony? 

A karácsonyt a nyugati kereszténység december 25-én, a Julián-naptárt használó keleti keresztény egyház pedig január 7-én tartja. A kereszténységnek a húsvét után ez a második legnagyobb ünnepe, miközben a karácsony gyakorlatilag a legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe a szeretetnek, az örömnek, a békének, a családnak és az otthonnak.

A keresztény világ ezen a napon Jézus Krisztus születésére emlékezik, aki Szűz Máriától született Betlehemben. Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, de a Julián-naptár késése miatt ez a Gergely-naptár szerint január 7-ére esik.)

Mi a karácsony jelentése? 

A karácsony latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini, jelentése az Úr születése. A magyar karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet.

A magyarban él a "két karácsony" kifejezés is: a "nagykarácsony" december 25., karácsony napja, a "kiskarácsony" pedig újév napja, január 1-je a hagyományok szerint.

A karácsonyi ünnepkör

Karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (Úrjövet), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. Ezekhez tartoznak fontosabb ünnepnapok, mint Szent András napja, melyhez az advent kezdetét kötik; Miklós-nap, vagyis a Mikulás; Szent Borbála napja, vagy éppen a Luca-nap. Ezekhez a napokhoz más-más ünnepváró szokások kapcsolódnak, melyek egyaránt alapulnak keresztény hagyományokon, és népszokásokon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Advent 2025: mikor van advent első vasárnapja? - A karácsonyi ünnepkör története, a rózsaszín gyertya jelentése, népszokások, hagyományok adventkor

2025 advent időszaka november végén veszi kezdetét. Sokan kíváncsiak, mikor lesz advent első vasárnapja, és milyen hagyományok, népszokások kapcsolódnak az ünnepi készülődéshez.

A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával kezdődik, amelyen régen virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise mindezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli. A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad.

Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Máriával és nevelőapjával, Szent Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A protestáns egyházak karácsonya puritánabb, templomaikat ekkor sem díszítik fel.

Honnan ered a karácsonyfa állítás szokása?

A karácsonyfa-állítás a 17. századtól német területekről terjedt el. Eredetileg a germán és kelta népek szokása volt a téli napforduló idején örökzöld ágakat bevinni a házba, ezzel űzve el a telet, az ártó szellemeket, a sötétséget. Ez a szokás később összekapcsolódott a keresztény szokásokkal, majd a feldíszített fa a protestáns keresztényeknél terjedt el először. 

Magyarországon csak a 19. századtól terjed el ez a szokás, és kifejezetten magyar hagyomány lett a fákat szaloncukorcukorral díszíteni. Egykor gyertyával is díszítették a fákat, ma azonban már sokkal inkább elterjedt az elektromos fényfüzér és a díszek is sokfélévé váltak. Azt gondolhatnánk, hogy a világon mindenhol december 24-én szokás feldíszíteni a fát, pedig ez is helyi jellemző, nem minden országban csinálják így. Mivel azonban a magyarok körében élt egy olyan hagyomány, hogy a fát is a Kisjézus hozza, hazánkban csak december 24-től vízkeresztig díszíti a lakásokat a karácsonyfa.

Karácsonyi szokások

A hagyományos magyar paraszti kultúrában a karácsonyi népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték és a kántálás. A mai szokásaink pedig annyira hozzátartoznak a karácsonyhoz, hogy nehezen ismerjük fel bennük a hagyományt: ilyen például a karácsonyi menüsor. Rengeteg család fogyaszt ilyenkor halételeket, leggyakrabban halászlét, sütnek vagy vásárolnak bejglit, esznek mákos ételeket, valamint töltött káposztát ünnepi fogásként. 

Az ünnep jórészt a családi összejöveteleken túl az ajándékozásról is szól, akik pedig nem tudnak egymással találkozni, azok is boldog karácsonyt, kellemes ünnepeket kívánnak szeretteiknek képeslapon, telefonon, vagy üzenetben. A szokások családonként változhatnak: vannak, akik karácsonyi sétát tesznek; mások együtt énekelnek; egyesek társasjátékoznak; sokan pedig csak esznek-isznak és beszélgetéssel töltik az időt. Egyes szokásokat a családból hozunk, míg másokat véletlen vettünk fel, vagy tudatosan alakítottuk ki és következetesen ragaszkodunk hozzájuk. Érdemes lehet elgondolkdni az ünnepek alatt, milyen szokásokból tevődik össze a saját karácsonyunk, mennyire szeretjük a mostani szokásainkat és milyen új szokásokkal tehetnénk örömtelibbé az ünnepeket.