Ne engedd megfélemlíteni magad! - Nem kell rögtön fizetni...

"A múlt héten szakadó esőben biciklivel tartottam hazafelé a munkahelyemről, amikor nekimentem egy tilosban - egy buszmegállóban - parkoló, várakozó autónak. Bevallom őszintén, nem láttam a kocsit az esernyőmtől, amit magam elé tartottam, meg nem is számítottam rá, hogy a buszmegállóban lesz valaki.

Ennek kb. tízszer annyi a költsége, mint az egyszerű javításnak, és szerintem nem is ésszerű a kérése. Az ügyvédje által írt levélben 170.000.-Ft-ot követel tőlem, és kártérítési perrel, szakértői véleménnyel, perköltségekkel és hasonlókkal fenyegetőzik. Mit tegyek?"

Olvasónk kérésére tehát megkérdeztünk egy ügyvédet, aki az ilyen, és hasonló kártérítési ügyekről az alábbi felvilágosításokat adta:

Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a kártérítési ügyeknél kell a legtöbb dolgot bizonyítani, szám szerint ötöt: aki kártérítést akar a másiktól (vagyis a károsult) - jelen esetben az autó tulajdonosa - annak be kell bizonyítania a bíróság előtt, hogy
- ténylegesen kár következett be,
- azt a másik fél,
- felróható magatartásával okozta,
- a károkozás jogellenes volt (nem pedig megengedett cselekmény - pl. tűzoltók feltúrják a virágágyást a mentés miatt - okozta),
- valamint ezenkívül bizonyítani kell az okozati összefüggést (vagyis hogy a kárt ténylegesen az adott magatartás okozta és az nem attól függetlenül következett be).

A kártérítés második sarokpontja a kártérítés összege, amely három tényezőből tevődik össze: a tényleges kár - ami jelen esetben a horpadás kikalapálásának költsége, az elmaradt haszon - vagyis az az összeg, amitől így a károsult a jövőben elesik (jelen esetben ilyen nincsen), és az igazolt költségek (ez utóbbi nem szorul különösebb magyarázatra). Jelen esetben tehát az autó tulajdonosa már itt elvérzik, ugyanis csakis a kárral arányban álló kártérítésre tarthat igényt, az egész ajtó-panel kicserélése azonban indokolatlan. Hozzátesszük még, hogy az újrafestés nem jelent számottevő értékcsökkenést egy autónál, ugyanis használt autó esetén az ilyen kis mértékű hibák nagymértékben nem befolyásolják az autó vételárát, vagyis a követelés ilyen szempontból sem jogos.

Tovább árnyalja a helyzetet, hogy a rendőrségi jegyzőkönyv szerint az autó tulajdonosa is követett el szabálysértést, mivel ő is tilosban parkolt, a kár bekövetkeztében tehát bizonyos mértékig közrehatott. A jog erre is tartalmaz rendelkezést: ilyen esetekben a bíróságok számszerűsítik, hogy milyen mértékben járult a károsult is hozzá a balesethez, és ezt a fizetendő kártérítés összegéből levonják. Ezt nevezik kármegosztásnak.

Mindebből tehát levonható a tanulság: kártérítési perrel a legegyszerűbb fenyegetőzni, mivel a mindennapi életben ilyen jellegű károkozások következnek be leggyakrabban, mégsem eszik azonban olyan forrón a kását! Azt hogy kell-e egyáltalán, és milyen összegű kártérítést fizetni, hosszas mérlegelés, és bizonyítás, cizellált szabályok alapján döntik el. Olvasónknak tehát azt javasoljuk, ne ijedjen meg, az autó tulajdonosa és ügyvédje valószínűleg egy kis megfélemlítéssel ki akarta használni azon helyzeti előnyét, hogy elég kevesen jártasak ezekben a dolgokban.

Arról nem is beszélve, hogy a megkérdezett jogász tájékoztatása szerint az ügyben - és általában bármilyen peres ügyben - kirendelt szakértő díját sem automatikusan a károkozó fizeti. Előbb az a fél előlegezi a szakértő költségeit, aki a kirendelést kéri (vagyis jelen esetben az autó tulajdonosa), és csak egy esetleges pervesztesség esetén kell azt a károkozónak megfizetni a perköltségekkel együtt. Kármegosztás esetén pedig a szakértő díját is arányosan viselik a felek...