Fellőtték az EU műholdját: jobb navigációs rendszerek jönnek

A Szojuz ST-B jelű rakéta indítását eredetileg csütörtökre tervezték, de egy műszaki rendellenesség miatt két órával a kilövés előtt leállították a visszaszámlálást, és a startot 24 órával elhalasztották. A pénteki kilövés az előre kijelölt időpontban rendben zajlott le.

A pénteken indult vállalkozás annyiban is új, hogy ezzel megkezdődik az európai navigációs műholdrendszer kiépítése, amely harminc - 27 aktív és 3 tartalék - műholdból fog állni, és előreláthatólag 2014-ben lesz üzemképes. A Galileo üzembe helyezését eredetileg 2008-ra tervezték, de a projekt technológiai fejlesztése késlekedést szenvedett és költségtúllépésekre került sor. Az eredetileg tervezett 3,4 milliárd euró helyett a rendszer a becslések szerint 5 milliárd euróba kerül majd.

Mire jó a Galileo?

A jelenleg létező amerikai GPS és orosz GLONASZSZ helymeghatározó rendszerekkel szemben a Galileo nem áll katonai ellenőrzés alatt, és ezért pontosabb helymeghatározást tesz majd lehetővé, így új felhasználási lehetőségeket nyit meg a közúti, hajózási, légiforgalmi és mentési területeken. A Galileo egy méteren belüli pontossággal dolgozik, szemben a GPS 3-8 méteres pontosságával. A programot - amelyet az Európai Ûrügynökség (ESA) irányít - az Európai Bizottság finanszírozza.

Az új konstelláció 2014-től képes lesz jobb szolgáltatásokat biztosítani számos területen: pontosabb autós navigáció, a közúti közlekedés hatékony szervezése, kutató-mentő szolgáltatások, biztonságosabb banki műveletek, valamint megbízható áramszolgáltatás, amelyek mind nagy mértékben rá vannak utalva a műholdas navigációs technológiákra ahhoz, hogy hatékonyan működjenek. A gazdasági összhatás becslések szerint 90 milliárd euró lesz a következő 20 év során.

Az elkövetkező években évi 2-4 Szojuz-indítást terveznek Galileo-műholdakkal.