Úgy vásárolják a magyarok ezeket a kenyereket, mintha nem lenne holnap: mit tudhatnak?

Tízből hat magyar naponta vásárol kenyeret, és egy átlagos háztartásnak 1,6 kilogramm a heti kenyérfogyasztása - derült ki a JÓkenyér megbízásából készült, a 18-65 éves magyar lakosságot reprezentáló országos online kutatásból. A fogyasztói szokásokat vizsgáló felmérés rámutatott: miközben egyre nagyobb kereslet mutatkozik az adalékmentes, kovászos és rozsos kenyerekre, a magyar vásárlók többségének még mindig a hagyományos fehér és félbarna vekni kerül leggyakrabban a kosarába.

A kutatásban résztvevők 64%-a naponta vagy akár egy nap többször is eszik kenyeret, egy átlagos háztartásban pedig körülbelül 1,6 kiló fogy el egy héten. Bár a pandémia alatt sokan kaptak kedvet az otthoni kenyérsütéshez, a felmérés szerint a többség (65%) még mindig boltból veszi a kenyeret, és akik házi kenyeret készítenek (31%), azok is inkább csak alkalmanként teszik azt. A csomagolás fajtája nem befolyásolja a kenyérválasztást: ugyanannyian vesznek előre csomagolt, szeletelt terméket, mint csomagolásmenteset.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kegyetlen drágulás jöhet a pékségekben: 800 forint lehet egy kiló kenyér

800 forint is lehet hamarosan egy kiló kenyér, természetesen a háború okozza ezt a brutális drágulást.

Ragaszkodók vagyunk, ha kedvenc termékünkről van szó: a megkérdezettek közel egynegyede mindig ugyanazt a megszokott kenyeret vásárolja, minden második pedig csak alkalmanként tér el a szokásos választásától. A magyar kenyérvásárlók 28%-a fehér kenyérre, míg 22%-a barna kenyérre esküszik, majd ezt követi a teljes kiőrlésű (12%), a magvas (6%) és a rozskenyér (5%). A megkérdezettek 6%-a külön odafigyel rá, hogy kovászos kenyeret vegyen.

Ha péksüteményekről van szó, egyértelműen a fehérliszt felé billen a mérleg: a válaszadók 80%-a csak és kizárólag ebből készült pogácsát és kakaós csigát szokott venni. Teljes kiőrlésű kenyeret csak a lakosság 12%-a fogyaszt rendszeresen, ami érdekes adat annak fényében, hogy a válaszadók több mint felének épp ez utóbbi jelenti az “egészséges kenyeret.” Az életmódra gyakorolt pozitív hatás tekintetében említették még a rozsból készült (34%) és a magvas (29%) változatot, a kovászos és az adalékmentes jelleg pedig minden ötödik ember fejében kapcsolódik össze az egészséggel. A válaszadók túlnyomó többsége pontosan tudja, hogy milyen előnyei vannak az adalékmentességnek: legtöbben (67%) egészségesebbnek tartják az ilyen kenyereket, minden második ember pedig a természetes alapanyagokat köti ehhez a szóhoz.

A kenyérválasztásunkat életkorunk és társadalmi helyzetünk is befolyásolhatja: például minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel vásárol leggyakrabban rozskenyeret. A magasabb végzettségűekre jellemzőbb, hogy teljes kiőrlésű vagy kovászos kenyeret vesznek, a fehér kenyér népszerűsége pedig fordítottan arányos a település nagyságával. Utóbbiról az is elmondható, hogy Közép-Magyarországon a legkevésbé, míg Kelet-Magyarországon a legkelendőbb típus.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lelepleztük a durva kenyér-titkot: így takaríthat meg egy magyar család 30 ezret a bevásárláson

Egy átlagos magyar állampolgár akár több mint 11 ezer, a legszegényebbek pedig több mint 16 ezer forintot is meg tudnának takarítani akkor, hagy házilag, maguknak sütnék a kenyeret.