A magyarországi kiskereskedelmi ágazatban 2026-ra olyan béremelési hullám indult el, amely érdemben meghaladja a várható, 3–4 százalékos inflációt.
Méghogy a boltokban volt nagy a drágulás: a legtöbb pénz itt folyik el, de észre sem vesszük
Állandó beszédtéma főként az utóbbi időben, hogy mekkora a drágulás valójában, elhisszük-e, hogy a hivatalos inflációs mutató jól mutatja a valóságos pénzromlást. A drágulást azonban sokkal előbb észrevesszük a napi bevásárlás során, mint más kiadásokon, pedig a teljes költésünk csak egy része történik a boltokban - írja a Portfolio. Ennek kapcsán kiszámolták, hogy mennyire tér el a bolti infláció a teljes fogyasztásunk drágulásától.
A lap kiszámolta a bolti inflációt is, ennek a mutatónak a segítségével a nagy kiskereskedelmi láncok esetében pontosabban lehet látni, hogy az árbevétel-változást mennyiben magyarázza a forgalom (volumen) visszaesése, illetve az áremelkedés - írják.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a havi inflációs jelentésében hét fő csoportot különít el, amelyek a 2023-as inflációs súlyuk szerint sorrendben a következők (a zárójelben a súlyuk található meg százalékban, nem az árak változása!):
- Élelmiszerek (29,0)
- Szolgáltatások (25,9)
- Egyéb cikkek, üzemanyagok (20,2)
- Tartós fogyasztási cikkek (8,2)
- Szeszes italok, dohányáruk (7,9)
- Háztartási energia, fűtés (5,2)
- Ruházkodási cikkek (3,7)
A legnagyobb súlyú csoport az élelmiszereké és bár ez minden boltban és étteremben kapható ételt, illetve nem alkoholtartalmú italt magában foglal, a leginkább homogén csoportnak tekinthető és nagy mértékben meghatározza azt, hogy mit érzékelünk a drágulásból. Az "egyéb cikkek, üzemanyagok" csoportban található üzemanyagok súlya 8,1 százalék, nagyjából annyi, mint a tartós fogyasztási cikkeké, a szolgáltatások között pedig számos olyan van, amelyről az emberek minden további nélkül le tudnak mondani, ha szűkösek az anyagi lehetőségeik - írja a lap.
Az élelmiszerek nem ilyenek, azonban hiába hatalmas a súlyuk a fogyasztói kosárban, mégis tévútra visz ha általában a boltok, hiper- és szupermarketek, diszkontok drágulását csupán ezzel azonosítjuk, hiszen ezekben az egységekben számtalan más termék is kapható, olyanok, amelyek nem drágultak az élelmiszerekkel megegyező mértékben. Ilyenek például a háztartási- és tisztálkodási szerek, az alkoholos italok, valamint a szupermarketekben és diszkontokban kapható "nonfood" termékek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A teljes cikk a pontos bolti inflációról a Portfolio oldalán olvasható.
Hivatalos, brutális árcédulával érkezik a Lego papucs: ennyiért lehet megvenni a meghökkentő darabot
Globális együttműködést indít a Lego és a Crocs. Ennek részeként a két márka február 16-tól dobja piacra az első közös terméket.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







