Donald Trump amerikai elnök vészhelyzetet hirdetett a Kuba jelentette nemzetbiztonsági fenyegetés miatt,.
Egyre közelebb a világ a totális káoszhoz: a legtöbb magyar nem is sejti, mekkora valójában a baj
A Bulletin of the Atomic Scientists nevű nonprofit szervezet 1947 óta követi nyomon a világeseményeket, melyek alapján igyekszik meghatározni, mennyire vagyunk közel ahhoz, hogy „a saját magunk által készített veszélyes technológiákkal elpusztítsuk világunkat” – írja a Statista. A szervezet eleinte a nukleáris fegyverek jelentette fenyegetésre fókuszált, ám idővel kibővítették a vizsgálódás spektrumát, így 2007 óta már a klímaváltozás hatásait is figyelembe veszik. A szervezethez kötődik az úgynevezett Doomsday Clock (A végítélet órája) metafora is, melyet a „közvélemény figyelmeztetésére” használnak arra vonatkozólag, hogy mennyire állunk közel a legrosszabb forgatókönyvhöz.
A Bulletin of the Atomic Scientists nevű nonprofit szervezet által 1947-ben elindított szimbolikus Doomsday Clock (A végítélet órája) akkor 7 percre volt éjféltől, azaz attól a ponttól, amikor már mindennel elkéstünk és a világ el fog pusztulni. Ezt az értékelést akkoriban főleg az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti nukleáris fegyverkezési verseny lehetőségére alapozták. A szervezet félelme hamarosan be is igazolódott, hiszen a Szovjetunió már 1949-ben letesztelte első saját atombombáját, amelyre válaszul meg is történt az óra első átállítása – ekkor mindössze 3 perc maradt éjfélig.
A hátralévő idő aztán 1953-ra mindössze 2 percre csökkent, az óra átállításával együtt pedig egy kiadványt is nyilvánosságra hozott a szervezet, mely kissé drámai módon a következőket tartalmazta:
A végítélet órájának mutatói ismét megmozdultak. Még néhány ingalengés és Moszkvától Chicagóig atomrobbanások fognak éjfélt ütni a nyugati civilizáció számára.
Az óramutatókat azt követően állították előbbre, hogy 1952 végén először az Egyesült Államok, majd 1953 nyarán a Szovjetunió is letesztelte ki-ki a saját termonukleáris fegyverét. Később azonban fokozatosan enyhült a két szuperhatalom közötti feszültség, így az órát is többször visszaállították – 1960-ban újra 7, majd a nemzetközi atomcsendegyezmény 1963-as aláírását követően már 12 percre voltunk éjféltől.
A hidegháború későbbi éveiben a mutatót számos alkalommal állították hol előrébb hol hátrább – 1984-ben például újra csak 3 perc volt éjfélig, ám 1990-ben már 10 perc. Legtávolabb 1991-ben kerültünk éjféltől – a START stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezmény aláírásával és a Szovjetunió megszűnésével már 17 percünk volt hátra a végítélet órájáig.
A számos átállítás ellenére a világ sosem került olyan közel éjfélhez, mint amilyen közel 1953-ban volt, legalábbis 2018-ig. Ekkor ugyanis az újra kiéleződő fegyverkezési versenyre és a klímaváltozás elleni harc sikertelenségére hivatkozva ismét 2 percre kerültünk éjféltől.
A nemzetközi helyzet azóta nyilvánvalóan még súlyosabbá vált – az INF-szerződés lejárta, az USA és Irán közötti viszony feszültebbé válása és a klímaváltozás megoldatlansága miatt 2020-ban mindössze 100 másodpercnyire kerültünk éjféltől. Ez egyébként újdonság, elvégre korábban mindig egész percekkel állították az óramutatókat. 2021-ben és 2022-ben is maradt a 100 másodperc, ugyanakkor 2023 elején újabb 10 másodperccel állították előbbre a mutatót.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ez azt jelenti, hogy mostanra mindössze másfél percre került a világ éjféltől.
A döntést elsősorban az Ukrajna elleni orosz invázióval indokolta a szervezet, bár az átállítás indoklásakor további problémákra is felhívta a figyelmet a szervezet, úgy mint az új START egyezmény közelgő lejártára, Észak-Korea nukleáris fenyegetőzéseire és fegyverteszteléseire, továbbá arra, hogy a világ továbbra is teljesen felkészületlen az olyan jellegű kihívásokkal szemben, mint amilyen a 2020-as koronavírus-járvány volt.
Háborúk szomszédságában
A világjárvány és a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború az utóbbi években megkérdőjelezhetetlenül megmutatták, hogy még a földrajzi értelemben távolinak tűnő események is markáns hatással lehetnek az átlagos magyarok hétköznapi életére is. Gondoljunk csak a járvány miatti lezárásokra, az azok nyomán keletkező gazdasági nehézségekre, az inflációra, az orosz-ukrán háború miatt elszabaduló energiaárakra.
Tehát ha azt gondolnánk, hogy egy távoli amerikai szervezet által állítgatott jelképes óramutató állásának semmiféle hatása sincs az életünkre, akkor gondoljuk át még egyszer – az óra állását meghatározó kedvezőtlen politikai és klimatikus folyamatok nagyon is súlyos, alapvető hatást gyakorolnak a hétköznapi magyarok életére is.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







