Valami nem stimmel a kínai megállapodásokkal? Ezt írta alá valójában Orbán Viktor és Hszi Csin-ping

Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatójukon jelentették be, hogy Budapesten tizennyolc új megállapodást írtak alá. Ezek a szerződések többek között az atomszektortól a vasútépítésig terjedő széles spektrumot ölelnek fel. Az elmúlt években Magyarország számos kínai beruházásnak adott otthont, ám az újonnan bejelentett projektek megvalósulása egyelőre kérdéses. Figyelembe véve, hogy több nemzet már mélyen eladósodott Kínának, Magyarországnak is ajánlott óvatosan bánni a kínai finanszírozási lehetőségekkel – nyilatkozta Krajczár Gyula, Kína-szakértő.

A látogatás Hszi első budapesti útja volt húsz év alatt, amelyet a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulójának alkalmából tett. A találkozó során szó esett az atomenergiától kezdve a vasútvonalak építésén át Európa legmodernebb határátkelőjének létrehozásáig terjedő projektekről. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte az elektromos autók töltőhálózatának fejlesztését is mint fontos lépést a jövőbeli mobilitás és környezetvédelem felé.

Kína mára Magyarország egyik kulcsfontosságú gazdasági partnere lett, részben köszönhetően a Covid-járvány után felgyorsult kapcsolatoknak. A mostani megbeszélések eredményeként született megállapodások az Egy övezet, egy út kezdeményezés jegyében jöttek létre, amely Kína globális infrastrukturális és kereskedelmi befolyásának növelését célozza.

Krajczár Gyula szerint bár ezek a beruházások jelentős hatást gyakorolhatnak Magyarországra, ha valósulnak meg, jelenleg inkább csak szándéknyilatkozatként értelmezhetők. Mint példát hozta fel a Budapest–Belgrád vasutat, amely még mindig nem fejeződött be annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt jelentős várakozásokkal került bejelentésre.

A szakértő emlékeztet arra is, hogy bár az Egy övezet, egy út program célja magas minőségű infrastruktúra létrehozása Eurázsián átívelve, sok ország súlyosan eladósodott ennek következtében. Magyarországon is fenn áll a veszélye annak, hogy hasonló helyzetbe kerülhet az ország Kínával szembeni eladósodása révén.

Végül Krajczár figyelmeztet arra is, hogy bár a kínai finanszírozás kevésbé szigorú feltételeket támaszt más hitelezőkhöz képest – főleg ha maguk is részesülnek a projektekből – minden esetben ajánlatos óvatosságban és alapos mérlegelésben részesíteni ezeket az ajánlatokat.

Címlapkép:MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher