Megszólalt Szergej Lavrov: a NATO teljes beszántását szeretné az orosz külügyminiszter

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 12-én a törökországi Antalya Fórumon kijelentette, hogy a NATO "elvesztette jelentőségét" a Szovjetunió összeomlása után, és "fel kellett volna oszlatni", hozzátéve, hogy ez a kérdés ma is releváns.

Az orosz diplomácia vezetője szerint a keleti blokk megszűnésével eltűnt az a fenyegetés, amelynek ellensúlyozására a NATO eredetileg létrejött, a szövetség mégis nemcsak fennmaradt, hanem állítólag domináns szerepet követelt magának az európai biztonság területén.

Lavrov, aki a második világháború óta legnagyobb európai háborút indító ország vezető diplomatája, ezt "kudarcra ítélt stratégiának" nevezte, és azzal vádolta a NATO-t és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy nem erősítették a biztonságot és nem akadályozták meg az új konfliktusokat.

A kijelentések olyan időszakban hangzottak el, amikor egyre erősebb várakozások szerint a Trump-adminisztráció folytatni fogja az amerikai csapatok kivonását a NATO keleti szárnyáról.

Donald Trump amerikai elnök régóta bírálja a NATO-partnereket, kijelentve, hogy nem védené meg azokat, akik nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó célokat, közvetlenül megkérdőjelezve a szövetség kollektív védelmi elvét.

Trump körének egyes tagjai, köztük Elon Musk milliárdos tanácsadó, az USA NATO-ból való kilépését szorgalmazták. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég megerősítette Trump elkötelezettségét a NATO-tagság mellett, miközben sürgette a többi szövetségest védelmi kiadásaik növelésére.

"Ennek az euroatlanti közösségnek minden 'erőfeszítése' egy új háborúra való felkészülésre összpontosul" - állította Lavrov, Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot hibáztatva azért, amit Európa újrafelfegyverzésére irányuló kampányként írt le.

Lavrov megismételte Oroszország régóta hangoztatott narratíváját, miszerint a NATO megsértette a volt szovjet vezetőknek az 1990-es évek elején adott szóbeli biztosítékokat a keleti irányú terjeszkedéssel.

"Az emberek valami fontosban állapodtak meg szerződések aláírása nélkül - csak becsületszóra és kézfogással" - mondta Lavrov, azt sugallva, hogy egy ilyen megállapodásnak meg kellett volna akadályoznia a NATO bővítését.

Valójában soha nem létezett olyan formális megállapodás, amely megtiltotta volna a NATO-nak új tagok felvételét. A titkosítás alól feloldott nyugati dokumentumok megerősítik, hogy bár 1990-ben, Németország újraegyesítésekor informális megbeszélések folytak a katonai jelenlét korlátozásáról, kötelező érvényű ígéretek nem hangzottak el.

A NATO következetesen hangsúlyozza, hogy a tagságról szóló döntéseket a szuverén országok és a szövetség egésze hozza meg, nem külső hatalmak diktálják.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO árulásáról szóló narratívát használta Moszkva agressziójának igazolására, bár a NATO soha nem támadta meg Oroszországot és nem fenyegette annak szuverenitását.

Az ukrajnai háború Oroszország 2014-es illegális krími annexiójával kezdődött, és a 2022-es teljes körű invázióval eszkalálódott - mindkét akciót a Kreml kezdeményezte, nem a NATO.

Az amerikai-orosz tárgyalások során Szaúd-Arábiában Moszkva állítólag azt követelte, hogy az USA vonja ki a NATO-erőket Kelet-Európából a "kapcsolatok normalizálásának" feltételeként.

A NATO és Oroszország közötti feszültségek fokozódtak Moszkva Ukrajna elleni teljes körű támadása után. Nyugati vezetők és hírszerző ügynökségek figyelmeztettek egy potenciális nagyszabású háború lehetőségére a NATO és Moszkva között az elkövetkező öt évben, Oroszország egyre agresszívebb magatartására hivatkozva.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 13-án a CBS Newsnak nyilatkozva figyelmeztetett, hogy Putyin ambíciói túlmutatnak Ukrajnán. "Ha nem állunk ki határozottan, tovább fog nyomulni" - mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy egy nagyobb európai háború veszélye "valós".

Mark Rutte NATO-főtitkár február 12-én hangsúlyozta, hogy a szövetség tagjai elleni bármilyen támadást "megsemmisítő" válasz követne.

Címlapkép: MTI/KKM