Trump visszakozik? Úgy fest meghátrál az orosz olaj elleni vámháborúban

Az amerikai elnök korábban bejelentette, hogy 100%-os másodlagos vámokat vetne ki azokra az országokra, amelyek orosz exportot vásárolnak, hacsak Moszkva nem egyezik bele egy jelentős békemegállapodásba Ukrajnával 50 napon belül, amely határidő szeptember elején járna le.

A fenyegetés hasonlít a márciusi bejelentéshez, amikor az USA vámokat helyezett kilátásba a szankcionált venezuelai olaj vásárlóira. Azóta azonban nem vezettek be ilyen vámokat, miközben Venezuela olajexportja jelentősen növekedett - közölte a Reuters.

"Úgy látjuk, hogy a másodlagos vámok túl durva eszköznek bizonyulhatnak a kormányzat számára" - nyilatkozta Fernando Ferreira, a Rapidan Energy Group geopolitikai kockázatértékelési igazgatója. Hozzátette, hogy ha napi 4,5 millió hordónál több olajat vonnának ki a piacról, az olajárak meredek emelkedéséhez és a globális gazdaság összeomlásához vezethetne.

Clay Seigle, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető munkatársa szerint a szakértők és kereskedők két okból is erősen kételkednek abban, hogy Trump valóban bevezetné ezeket a vámokat: egyrészt az elnök nagyon érzékeny a magas olajárakra, másrészt inkább a kétoldalú megállapodásokat részesíti előnyben a szigorú formulákkal szemben.

Két nappal a vámfenyegetés bejelentése után Trump kijelentette, hogy a 64 dolláros hordónkénti olajár kiváló szint, és kormányzata próbálja azt még lejjebb szorítani, mivel az alacsony olajár "az egyik oka annak, hogy az infláció ellenőrzés alatt van".

Az elemzők szerint Trump valószínűleg el fogja kerülni az olajárakat emelő lépéseket, különösen a közelgő félidős kongresszusi választások miatt, ahol a republikánusok csak hajszálnyi többséggel rendelkeznek mindkét házban.

Az indiai olajfinomítók, akik az orosz nyersolaj jelentős vásárlói, nem hiszik, hogy Trump beváltaná fenyegetését, és nem tervezik leállítani az orosz olaj vásárlását. India orosz olajimportja körülbelül 1%-kal nőtt az idei év első felében.

Trump pénzügyminisztériuma január 20. óta mindössze 19 orosz állampolgárt jelölt ki különböző szankciós programok keretében, amelyek többsége nem kapcsolódik az ukrajnai háborúhoz. Összehasonlításképpen, az USA ugyanezen időszak alatt körülbelül 75 iráni személyt és szervezetet, valamint 109 kínai intézkedést vezetett be.

"A kormányzat látszólagos vonakodása alapján, hogy Oroszországot kereskedelmi szankciókkal sújtsa, nem látom különösebben hatékonynak az orosz olajra vonatkozó vámfenyegetést" - mondta Jeremy Paner, a Hughes Hubbard & Reed ügyvédi iroda partnere és a pénzügyminisztérium korábbi szankciós nyomozója.