Ezek a fiatalok fizetnek azért, hogy úgy tűnjön, mintha dolgoznának: mi a fene történik itt?

A fiatalkori magas munkanélküliség és a nehéz gazdasági helyzet közepette Kínában új trend hódít: fiatalok fizetnek azért, hogy irodai környezetben dolgozhassanak. A jelenség annyira elterjedt, hogy egész üzletág épült rá.

A 30 éves Shui Zhou, akinek élelmiszeripari vállalkozása 2024-ben csődbe ment, napi 30 jüant (körülbelül 1500 forintot) fizet, hogy bejárhasson a Dongguan városában működő Pretend To Work Company irodájába. Itt öt "kollégával" együtt tölti napjait, és elmondása szerint boldogabb, mint korábban.

Hasonló vállalkozások működnek Kína számos nagyvárosában, többek között Sencsenben, Sanghajban, Nankingban, Vuhanban, Csengtuban és Kunmingban. Ezek az irodák valódi munkahelyekhez hasonlítanak: számítógépekkel, internetkapcsolattal, tárgyalókkal és teakonyhával felszereltek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fizetésükről vallottak ukrán, ázsiai vendégmunkások: ennyi pénzért veszik el magyar melósok munkáját

A 2025. 32. heti összefoglalónkban a legfontosabb magyar gazdasági és társadalmi témákat gyűjtöttük össze.

A résztvevők nem csupán üldögélnek, hanem állást kereshetnek, vagy saját vállalkozásuk elindításán dolgozhatnak. A napi 30-50 jüanos díj gyakran tartalmaz ebédet, nassolnivalót és italokat is.

Christian Yao, a wellingtoni Victoria Egyetem kínai gazdasági szakértője szerint a jelenség mára nagyon elterjedt.

A gazdasági átalakulás és az oktatás-munkaerőpiac közötti eltérés miatt a fiataloknak szükségük van ilyen helyekre, ahol átgondolhatják következő lépéseiket, vagy átmeneti munkákat végezhetnek.

Zhou a Xiaohongshu közösségi oldalon talált rá a vállalatra. Úgy érezte, az irodai környezet javítaná önfegyelmét. Már több mint három hónapja jár oda, általában reggel 8-9 óra között érkezik, és néha este 11-ig marad. Szülei megnyugodtak, miután fényképeket küldött nekik az irodáról.

Sanghajban a 23 éves Xiaowen Tang egy hónapig bérelt munkaállomást egy hasonló cégnél. Tavaly végzett az egyetemen, de még nem talált teljes munkaidős állást. Egyetemének íratlan szabálya, hogy a hallgatóknak egy éven belül munkaszerződést kell kötniük vagy gyakornoki igazolást kell bemutatniuk a diploma megszerzéséhez. Tang az irodai környezetről készült képeket küldte el az iskolának gyakornoki igazolásként, miközben valójában online regényeket írt némi zsebpénzért.

Biao Xiang, a németországi Max Planck Társadalomantropológiai Intézet igazgatója szerint a kínai "tettetett munka" trend a munkalehetőségek hiánya miatti "frusztráció és tehetetlenség érzéséből" fakad. "A tettetett munka egy burok, amit a fiatalok találnak maguknak, létrehozva egy kis távolságot a mainstream társadalomtól."

A dongguani Pretend To Work Company 30 éves tulajdonosa, Feiyu (álnév) szerint: "Nem munkaállomást árulok, hanem a méltóságot, hogy ne legyél haszontalan ember." Ő maga is munkanélküli volt korábban, miután korábbi kiskereskedelmi vállalkozása a Covid-járvány alatt bezárt.

Feiyu szerint az ügyfelek 40%-a friss egyetemi végzős, akik fényképeket készítenek, hogy gyakornoki tapasztalatot igazoljanak egykori tanáraiknak. A többi 60% szabadúszó, köztük digitális nomádok, e-kereskedelmi cégeknek dolgozók és internetes írók. Az átlagéletkor 30 év körül van.

Zhou most az AI-készségei fejlesztésére fordítja ideje nagy részét, mivel észrevette, hogy egyes cégek kifejezetten ilyen képességeket keresnek a toborzás során. Úgy véli, ezek elsajátítása megkönnyíti majd számára a teljes munkaidős állás megtalálását.