Hiába a félrebeszélés: ekkora fejfájást okoznak Trump vámjai a világnak és Magyarországnak

Az idei év gazdasági történéseit leginkább Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései és az ezek nyomán kibontakozó kereskedelmi háború határozta meg. A júliusi megállapodások és egyoldalú vámkivetések új helyzetet teremtettek a nemzetközi kereskedelemben, amelynek hatásait érdemes részletesebben megvizsgálni.

A különböző vámintézkedések együttes hatásának mérésére több pénzügyi intézmény és elemzőház készített modelleket. A FitchRatings nemzetközi hitelminősítő frissített számításai szerint az amerikai importcikkeket jelenleg átlagosan 17 százalékos effektív vám sújtja, ami 8 százalékponttal alacsonyabb az áprilisi becslésnél, de 3 százalékponttal meghaladja a júniusi értéket.

Hasonló eredményekre jutott a Yale Egyetem Budget Lab kutatóközpontja is, amely 18,3 százalékos átlagos vámterhet állapított meg. A Bank of America elemzői csapata 15,2 százalékos átlagos vámszintet számolt, amely a félvezetőkre és gyógyszeripari cikkekre tervezett további vámokkal együtt 16,7 százalékra emelkedhet.

A FitchRatings számításai figyelembe veszik az általános vámok mellett az autókra és alkatrészekre vonatkozó 25 százalékos, illetve a rézre, acélra és alumíniumra kivetett 50 százalékos terheket is. Az általános vámok mértéke azon országokkal szemben, ahol az Egyesült Államoknak kereskedelmi deficitje van, 15 százalék, egyébként 10 százalék.

A jelenlegi helyzetben a legnagyobb effektív vámteherrel Kína néz szembe (41,4 százalék), amelyet Brazília, Indonézia és Svájc követ 20 százalék feletti tarifával. India a közelmúltban kapott 25 százalékos büntetővámot, ami az összesített terhét 50 százalékra emelte.

Az Európai Unió tagállamai esetében az exportőrök 3-18 százalékos költségnövekedéssel szembesülnek. A jelentős szórás jól mutatja, hogy az USA-val szembeni exportszerkezet milyen nagy különbségeket okozhat a tényleges terhekben. Az uniós országok többségében az effektív vámkulcs 10 százalék felett van, ennél alacsonyabb értéket csak öt ország (Írország, Szlovénia, Málta, Belgium és Hollandia) esetében mértek.

Magyarország 11,1 százalékos effektív vámkulccsal a középmezőnyben helyezkedik el az uniós országok között.

A Yale Egyetem Budget Lab kutatása szerint a jelenlegi vámok mintegy 1,8 százalékos rövid távú fogyasztói áremelkedést okoznak az Egyesült Államokban, ami háztartásonként átlagosan 2500 dolláros vásárlóerő-vesztéssel egyenértékű. A legnagyobb áremelkedés a cipők és ruházati termékek esetében várható, ahol akár 20 százalékos tartós drágulással is számolni kell.

Az elnöki kabinet reményeivel ellentétben a kutatók szerint a vámok az amerikai gazdaságra is negatív hatással lesznek. Számításaik szerint Trump intézkedései mintegy 0,5 százalékponttal lassítják majd a gazdasági növekedést, különösen az építőiparban (3,5 százalékponttal alacsonyabb bővülés) és a mezőgazdaságban (0,9 százalékponttal kisebb növekedés).

A munkaerőpiacon is kedvezőtlen hatások várhatók: a szakértők idén 0,3, jövőre pedig 0,7 százalékponttal magasabb munkanélküliségi rátára számítanak a vámháború következtében.

Az elemzők többsége a júliusi bejelentéseket már nem fenyegetésként, hanem tartós, hosszú távú döntésként értelmezi, vagyis a magas vámok várhatóan hosszú ideig fennmaradnak. Bár a gazdasági hatások realizálódása még csak most kezdődik, már most látszik, hogy az Egyesült Államokban a negatív következmények felülmúlják az intézkedések pozitív eredményeit.

A kereskedelmi háború a kanadai, mexikói és kínai importcikkekre kivetett vámokkal kezdődött február 1-jén, majd április 2-án következett a "Liberation Day"-nek nevezett bejelentés, amikor Trump az amerikai kereskedelmi deficit csökkentése és a hazai ipar védelme érdekében "kölcsönös" vámokat vetett ki a legtöbb importtermékre. A 90 napos felfüggesztés alatt számos ország kötött kétoldalú megállapodást az USA-val, köztük az Egyesült Királyság, Japán, Dél-Korea, Vietnám, Indonézia és az Európai Unió is.

A vámháború legújabb fejleménye az Indiával szembeni 25 százalékos büntetővám, amely augusztus 27-től lép életbe. Trump emellett már bejelentett fokozatosan 250 százalékra emelkedő gyógyszeripari vámokat, valamint a félvezetőkre vonatkozó, körülbelül 100 százalékos vámot is.