Azt se tudják, mit vesznek be a fiatalok: ész nélkül szedik az étrend-kiegészítőket

A magyar fiatalok csaknem fele fogyasztott valamilyen étrend-kiegészítőt az elmúlt évben, ugyanakkor közel egyharmaduk vagy nem tudja, hogy az ilyen típusú termékek pontosan milyen kategóriába tartoznak, vagy tévesen úgy vélik, hogy ezek gyógyszernek minősülnek - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) és a TÁRKI közös kutatásából.

A felmérés szerint a magyar fiatalok kétharmada (69%) tisztában van azzal, hogy az ilyen típusú termékek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, azonban 14,2 százalékuk úgy gondolja, hogy az ilyen típusú termék a gyógyszerek egy csoportjába tartozik, valamivel többen pedig (16,8%) nem tudják, hogy pontosan milyen kategóriába esnek.

A kutatásból továbbá az is kiderül, hogy válaszadók közel fele-fele arányban válaszolták azt, hogy szedtek (46,9%), illetve nem szedtek (44,2%) étrend-kiegészítőt, míg 8,8 százalékuk erre a kérdésre nem tudott válaszolni - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) és a TÁRKI közös kutatásából.

A VOLT Fesztivál látogatóival készített felmérésben a demográfiai változókat figyelembe véve azt látjuk, hogy a férfiakhoz képest a nők körében valamivel gyakrabban fordul elő az étrend-kiegészítők fogyasztása (43, illetve 50%), ugyanakkor a két nem között nincs különbség abban a tekintetben, hogy mekkora arányban nem fogyasztottak ilyen terméket a megelőző évben (44,6-44,6%).

Az életkori csoportokat megvizsgálva kiderül, hogy az életkor növekedésével az étrend-kiegészítőt fogyasztók aránya is emelkedik: a 18-22 évesek 31 százaléka, a 23-30 évesek 52 százaléka, míg a 31 évesnél idősebb korcsoport 63,6 százaléka szedett már életében legalább egyszer étrend-kiegészítőt.

A különböző iskolai végzettségűek vizsgálatakor az látható, hogy legnagyobb arányban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők azok, akik szedtek már étrend-kiegészítőt (60,8%), míg a középfokú vagy alapfokú végzettséggel rendelkezőknél az ilyen terméket szedők aránya alacsonyabb (32,7%, illetve 44,4%). Ezzel összefüggésben, a tanulók csoportján belül 35 százalék az étrend-kiegészítőt szedők aránya, míg a dolgozóknál ez 53,4 százalék.

A HENT és a TÁRKI idei közös kutatása alapján a kitöltők túlnyomó többsége tájékozottnak tekinthető annak eldöntésében, hogy tudják-e, miben különböznek az étrend-kiegészítők az élelmiszerektől, illetve a gyógyszerektől: 86,7 százalékuk szerint az étrend-kiegészítő egy jellemzően tabletta vagy kapszula forma, ami a természetes hatóanyagokat koncentrált formában tartalmazza és csupán 3,5 százalékuk gondolja úgy, hogy az étrend-kiegészítők semmiben sem különböznek az élelmiszerektől.

A válaszadók több mint négyötöde (84,1%) szerint a gyógyszereket terápiás, gyógyító céllal alkalmazzuk, míg az étrend-kiegészítőket egészség megőrző céllal. A válaszadók elenyésző része (5,3%) viszont nem tesz különbséget az étrend kiegészítésére szolgáló termékek és a gyógyszerek között.

Az étrend-kiegészítők ismérveivel kapcsolatban a kérdőívet kitöltők 83 százaléka gondolja úgy, hogy ezek a termékek csak természetes anyagokat tartalmazhatnak, valamint egyharmaduk (33,9%) szerint ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással rendelkeznek. (Bár az étrend-kiegészítők széles körében találhatóak természetes anyagok - jellemzően más anyagokkal kombinációban -, de nagy számban vannak az olyan készítményeket is, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak természetes eredetű hatóanyagokat. Az étrend-kiegészítő készítményeknek a jogszabályi előírások szerint nem tulajdonítható betegséget megelőző vagy gyógyító hatás, de a válaszokból az is kitűnik, hogy a fogyasztói oldalról a készítményekkel szemben van ilyen elvárás.) A válaszadók 49,1 százaléka szerint egyébként az étrend-kiegészítők szedéséhez nem szükséges orvosi felügyelet.

 - mondta el a kutatási eredmények kapcsán Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének elnöke.

A kérdőíves kutatás a termékcsoport szedésének lehetséges okait is vizsgálta, amelyből az derült ki, hogy a leggyakrabban előforduló indok (76,8%) az, hogy az étrend-kiegészítők az anyagokat koncentrált formában tartalmazzák, így segítségükkel elkerülhető, vagy megszüntethető ezen anyagok (vitaminok, ásványi anyagok) hiánya.

A kitöltők közel fele (48,2%) azt jelölte meg indokként, hogy az étrend-kiegészítők az egészség megőrzésének lehetséges eszközei és nagyjából ugyanennyi válaszadó szerint (46,4%) a szóban forgó termékek fogyasztása mellett szól az is, hogy azokat nem szükséges felíratni orvossal. Ugyanakkor 9,8 százalék azoknak az aránya, akik szerint az étrend-kiegészítőknek nincsenek mellékhatásai.