Riasztás több magyar nagyvárosban: tömeges a hörghurut, hörgőgyulladás - ezek a tünetei

A levegőminőség kérdése egyre égetőbb probléma Európa-szerte, különösen az egészségügyi hatások és a városiasodás gyors üteme miatt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorú határértékeihez mindössze két európai ország, Izland és Észtország képes igazodni – ami jól mutatja, hogy a kontinens nagy részén még bőven van tennivaló a levegőminőség javítása terén. A CHART by Pénzcentrum legfrissebb epizódja átfogó képet ad arról, hogyan áll Magyarország ebben a nemzetközi összehasonlításban, és mely városok kerültek be a hazai veszélyzónák közé.

Az Air Quality Life Index friss adatai szerint jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes országok és régiók között. Míg Izland és Észtország levegője kiemelkedően tiszta, addig például Bosznia-Hercegovina mutatói az egyik legrosszabbak Európában. A különbségek mögött összetett tényezők állnak: az ipari aktivitás intenzitása, a közlekedési infrastruktúra terheltsége, valamint a földrajzi adottságok egyaránt befolyásolják a légszennyezettség mértékét. Különösen problémásak azok a települések, amelyek zárt völgyekben helyezkednek el, mivel ezekben gyakrabban alakul ki tartós szmoghelyzet, szemben a nyitott, szelesebb területekkel, ahol gyorsabban tisztul a levegő.

A magyarországi helyzet összességében kedvezőtlen képet mutat: noha vannak olyan térségek, ahol a levegőminőség elfogadható szintű, az ország jelentős része továbbra sem teljesíti a WHO ajánlásait. Kiemelten érintett régiók Miskolc, Debrecen és Szolnok környéke, ahol az ipari kibocsátás mellett a háztartási fűtés – különösen a szilárd tüzelőanyagok használata – is jelentős mértékben rontja a levegő minőségét. Ezekben a térségekben a szálló por (PM2.5 és PM10) koncentrációja rendszeresen meghaladja az egészségügyi határértékeket, ami különösen veszélyes a gyermekekre, idősekre és a krónikus betegségben szenvedőkre nézve.

A szennyezett levegő hosszú távon súlyos egészségügyi következményekkel jár. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint évente több mint 300 ezer idő előtti haláleset vezethető vissza a légszennyezésre a kontinensen. A rossz levegőminőség szoros összefüggést mutat a szív- és érrendszeri betegségek, a légúti problémák – például az asztma, a hörgőgyulladás vagy a krónikus hörghurut – és bizonyos daganatos megbetegedések gyakoriságával. Magyarországon tehát nem csupán környezetvédelmi, hanem közegészségügyi kérdés is a levegőtisztaság javítása, amely komplex, összehangolt intézkedéseket igényel mind országos, mind helyi szinten.

Drámai adatok a CHART by Pénzcentrum friss epizódjaiban!

Ha érdekel, miről mesélnek a számok, iratkozzatok fel a Pénzcentrum YouTube csatornájára. A CHART by Pénzcentrum hetente többször - hétfőn, szerdán és pénteken - friss adatokkal, érdekes témákkal, és olyan nézőpontokkal jön, amik segítenek jobban átlátni, hogyan változik a világ körülöttünk, és benne mi magunk is.