Egyre több idős magyar szenved a rettegett népbegségtől: megelőzhető lenne a kínlódás, ezt kell tenni ellene

Az időskori étvágycsökkenés nem válogatósság, hanem az öregedés természetes velejárója. Az évek múlásával az agy éhség- és szomjúságérzetet szabályozó központjai kevésbé működnek hatékonyan. Romlik a szaglás, csökken a nyáltermelés, az édes és sós ízek kevésbé érzékelhetők, és sok gyógyszer mellékhatása is étvágycsökkentő. 

Dr. Gadó Klára, a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ igazgatója szerint mindez együtt oda vezet, hogy az idősek sokszor kevesebbet esznek és isznak, mint amire a szervezetüknek szüksége lenne. A családtagok és gondozók azonban sokat tehetnek azzal, ha figyelmet fordítanak az étkezés élményére és a megfelelő folyadékbevitelre, így idős szeretteink szellemileg is frissebbek, aktívabbak maradhatnak.

A geriáter szerint segíthet, ha az étkezés több érzékszervre hat. A színes, kontrasztos tányérok romló látásélesség esetén is javítják az ételek érzékelését, a változatos színek, formák és illatok pedig vonzóbbá teszik a fogásokat.

A természetes zöld fűszerek (például a kakukkfű, petrezselyem, rozmaring) élénkítik az ízeket, míg a savanykás hozzávalók, mint az ecet, citrom vagy a kefír, fokozzák a nyáltermelést és az étvágyat.

Érdemes éppen ezért étkezés előtt savanykás italt, például citromos vizet vagy almaecetes limonádét inni.
Az időseknél a savanyú és az úgynevezett umami ízek – például a paradicsom, a gomba, az érlelt sajt vagy a húsleves zamata – különösen előnyösek, mert ezek akkor is erősítik az étel élvezeti értékét, ha az édes és sós ízek kevésbé érzékelhetők. Jó tanács lehet, hogy nagy adagok helyett inkább naponta többször kisebb mennyiséget fogyasszon a beteg.

Mivel az idősek szomjúságérzete is csökken, jobb, ha rendszeresen, óránként kínáljuk őket kisebb adag itallal, és a vizet kiegészítjük levessel, gyümölccsel vagy joghurttal

 – javasolja a klinikaigazgató.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt.

Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.

A klinikaigazgató kiemeli: ha a beteg már nem képes elegendő tápanyagot szájon át bevinni, de az emésztőrendszere még működik, felmerülhet a szondán keresztüli táplálás (enterális táplálás) lehetősége. Ez azonban mindig egyéni mérlegelést igényel: figyelembe kell venni a beteg általános állapotát, betegségeinek lefolyását, együttműködési képességét (például, hogy nem tépi-e ki a szondát), valamint az etikai szempontokat.