Tovább nőtt az alapkamat, retteghetnek a magyarok: így kerüld el a törlesztőrobbanást

Folytatódik az MNB kamatemelési ciklusa, az augusztusi növekedés után most ismét, immáron az ötödik alkalommal emelik a jegybanki alapkamatot. A Monetáris Tanács döntése szerint most is 15 bázisponttal lesz magasabb az alapkamat, amelynek mértéke így már 1,8 százalékos lesz.

Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg

- jelentette ki a Magyar Nemzeti Bankstratégiájával kapcsolatban Matolcsy György jegybank elnök júniusi, első kamatemelés utáni sajtótájékoztatóján. Hozzátette: mielőtt hosszan tartó, magas infláció lenne, meghozták azt a döntést, amivel elérik, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon a fenntartható pályára, a 3 plusz-mínusz egy százalékos sávba.

„A Monetáris Tanács egybehangzó érvelése szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak”, ezért „indokolt a kamatemelési ciklus határozott lépéssel történő folytatása.”

- derült ki a júliusi, következő emelés utáni jegyzőkönyvből.

A növekvő alapkamat drágítja a hiteleket

Júniusig igen alacsony volt a jegybanki alapkamat, ami eléggé felpörgette a magyar gazdaságot, az exportmérlegünk magas volt a gyenge forint okán, és folyamatos volt a gazdasági növekedés. Eközben pedig az infláció is bennemaradt a Matolcsy által emlegetett toleranciasávban.

Mostanra viszont egész más a helyzet, elszállóban vannak az árak, úgyhogy lépni kellett.

És hogy mi köze ehhez a jegybanki alapkamatnak? Ez az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ha ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek, valamint a hazai betétek kamatai is magasabbak lesznek emiatt.

Ha alacsony az alapkamat, olcsóbbak a hitelek, tehát a lakosság is bátrabban vesz fel kölcsönöket, ezért pedig több pénz cirkulál a magyar gazdaságban - az árak pedig elkerülhetetlenül nőnek, aminek az MNB gátat akar szabni.

Mi lesz a hiteleinkkel?

Az már biztos, hogy rosszul jár, aki a következő hetekben, hónapokban tervez hitelt felvenni: a Bankmonitor a júliusi kamatemelés után megnézte, hogy miképp alakultak a hitelkamatok. Kiderült, hogy az augusztusban forduló forintosított devizahitelesek kamata 0,54 százalékponttal fog megemelkedni, de a legtöbb hiteles rosszul járt.

A jegybanki alapkamat emelése sok mindenre hatással van, talán az egyik legközvetlenebb módon a rövid futamidejű hozamokat befolyásolja. Ezek közé tartoznak a jegybanki hozamok, mint a BUBOR. Ennek értéke alapján módosul ugyanis a kölcsönök kamata. Ennek köszönhetően 3 havi irányadó referencia-kamatláb értéke.

Az új hiteleken belül a változó kamatozású kölcsönök aránya elenyésző, ugyanakkor a már meglévő lakáshitelek közel fele még mindig éven belüli kamatperiódusú. Ezen konstrukciókon belül is igen jelentős a 3 havi kamatperiódusú konstrukciók aránya, ez annak köszönhető, hogy a deviza hitelek forintra váltásakor a kamatperiódust 3 hónapban határozták meg.

A szakértők jó része egyébként júniusban és júliusban még úgy vélekedett, hogy a kamatemelés egyelőre nem jelentős, így érdemben nem befolyásolja a hitelpiacot. Ugyanakkor a jegybanki alapkamat újabb emelése a kölcsönök tovább drágulásához vezetettt. Az MNB kamatemelési ciklusa tovább folytatódik, így a folyamatos drágulás mostanra gyakorlatilag borítékolható.

Ezért annak tudatában, hogy nem tudni, hol ér véget a kamatemelési ciklus, érdemes a már meglévő hiteleinket is fixáltatni, ha pedig újat veszünk fel, megérheti akár a teljes futamidőre befixálni a kamatokat!

Örülhet, aki befektetne?

Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái, és a tendencia Magyarországon is ez volt. Ezzel együtt a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is folyamatosan csökkentek. Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok rendkívül alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála az elszálló inflációnak.

Sokan emiatt inkább állampapírba tették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni - ezért ebben az időszakban összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.

Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarításnövelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak.

Ha nő az alapkamat, az eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítási kedv.

Nem árt azonban vigyázni, ugyanis több konstrukció, így például a CSOK alapú lakáshitel büntetőkamata is is megfelel a jegybanki alapkamatnak. Hiszen, mint ismeretes ennek alapkamata csupán 3 százalék, viszont a kamattámogatás elveszik, ha a vállalt gyermekek nem születnének meg határidőre. (A maximális 15 millió forint igényléshez legalább három gyermekre van szükség.) A konstrukció normál kamata 5,46 százalék jelenleg, a kamatkülönbözetet – 2,46 százalékot – pedig a tizedik év végén egy összegben meg kellene fizetni az államnak a jegybanki alapkamatnak megfelelő büntetőkamattal.