Tovább nőtt az alapkamat, retteghetnek a magyarok: mi lesz így a hiteleikkel, befektetéseikkel?

Folytatódik az MNB kamatemelési ciklusa, az októberi növekedés után most ismét, immáron a hatodik alkalommal emelik a jegybanki alapkamatot. A Monetáris Tanács döntése szerint most a vártnál magasabb, 30 bázispontos emelést jelentettek be, amelynek mértéke így már 2,0 százalékos lesz.

Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg

- jelentette ki a Magyar Nemzeti Bankstratégiájával kapcsolatban Matolcsy György jegybank elnök júniusi, első kamatemelés utáni sajtótájékoztatóján. Hozzátette: mielőtt hosszan tartó, magas infláció lenne, meghozták azt a döntést, amivel elérik, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon a fenntartható pályára, a 3 plusz-mínusz egy százalékos sávba.

A Monetáris Tanács egybehangzó érvelése szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak”, ezért „indokolt a kamatemelési ciklus határozott lépéssel történő folytatása.

- derült ki a júliusi, következő emelés utáni jegyzőkönyvből.

A növekvő alapkamattal a hiteleink is drágulnak

Júniusig igen alacsony volt a jegybanki alapkamat, ami eléggé felpörgette a magyar gazdaságot, az exportmérlegünk magas volt a gyenge forint okán, és folyamatos volt a gazdasági növekedés. Eközben pedig az infláció is bennemaradt a Matolcsy által emlegetett toleranciasávban.

Mostanra viszont egész más a helyzet, elszállóban vannak az árak, úgyhogy lépni kellett.

És hogy mi köze ehhez a jegybanki alapkamatnak? Ez az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ha ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek, valamint a hazai betétek kamatai is magasabbak lesznek emiatt.

Ha alacsony az alapkamat, olcsóbbak a hitelek, tehát a lakosság is bátrabban vesz fel kölcsönöket, ezért pedig több pénz cirkulál a magyar gazdaságban - az árak pedig elkerülhetetlenül nőnek, aminek az MNB gátat akar szabni.

Mi lesz így a magyarok hiteleivel?

Az már biztos, hogy rosszul jár, aki a következő hetekben, hónapokban tervez hitelt felvenni: a Bankmonitor a júliusi kamatemelés után megnézte, hogy miképp alakultak a hitelkamatok. Kiderült, hogy az augusztusban forduló forintosított devizahitelesek kamata 0,54 százalékponttal fog megemelkedni, de a legtöbb hiteles rosszul járt.

A jegybanki alapkamat emelése sok mindenre hatással van, talán az egyik legközvetlenebb módon a rövid futamidejű hozamokat befolyásolja. Ezek közé tartoznak a jegybanki hozamok, mint a BUBOR. Ennek értéke alapján módosul ugyanis a kölcsönök kamata. Ennek köszönhetően 3 havi irányadó referencia-kamatláb értéke.

Az új hiteleken belül a változó kamatozású kölcsönök aránya elenyésző, ugyanakkor a már meglévő lakáshitelek közel fele még mindig éven belüli kamatperiódusú. Ezen konstrukciókon belül is igen jelentős a 3 havi kamatperiódusú konstrukciók aránya, ez annak köszönhető, hogy a deviza hitelek forintra váltásakor a kamatperiódust 3 hónapban határozták meg.

A szakértők jó része egyébként júniusban és júliusban még úgy vélekedett, hogy a kamatemelés egyelőre nem jelentős, így érdemben nem befolyásolja a hitelpiacot. Ugyanakkor a jegybanki alapkamat újabb emelése a kölcsönök tovább drágulásához vezetettt. Az MNB kamatemelési ciklusa tovább folytatódik, így a folyamatos drágulás mostanra gyakorlatilag borítékolható.

Ezért annak tudatában, hogy nem tudni, hol ér véget a kamatemelési ciklus, érdemes a már meglévő hiteleinket is fixáltatni, ha pedig újat veszünk fel, megérheti akár a teljes futamidőre befixálni a kamatokat!

Jól jár most aki befektetne?

Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái, és a tendencia Magyarországon is ez volt. Ezzel együtt a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is folyamatosan csökkentek. Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok rendkívül alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála az elszálló inflációnak.

Sokan emiatt inkább állampapírba tették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni - ezért ebben az időszakban összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.

Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarításnövelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak.

Ha nő az alapkamat, az eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítási kedv.

Nem árt azonban vigyázni, ugyanis több konstrukció, így például a CSOK alapú lakáshitel büntetőkamata is is megfelel a jegybanki alapkamatnak. Hiszen, mint ismeretes ennek alapkamata csupán 3 százalék, viszont a kamattámogatás elveszik, ha a vállalt gyermekek nem születnének meg határidőre. (A maximális 15 millió forint igényléshez legalább három gyermekre van szükség.) A konstrukció normál kamata 5,46 százalék jelenleg, a kamatkülönbözetet – 2,46 százalékot – pedig a tizedik év végén egy összegben meg kellene fizetni az államnak a jegybanki alapkamatnak megfelelő büntetőkamattal.