Sokkoló csőd jöhet a hágai NATO csúcs után? Ez nagyon kemény lesz, készülni kell

2025. június 24–25 között tartották Hágában a NATO legmagasabb szintű, éves csúcstalálkozóját, ahol a tagállamok elfogadták a NATO 2014-ben bevezetett 2%-os GDP-arányos védelmi kiadási küszöbének jelentős módosítását. Az új célkitűzés értelmében 2035-re a tagállamoknak bruttó hazai össztermékük 5 százalékát kell védelmi célokra fordítaniuk.

Ez két fő komponensből áll: 3,5% a hagyományos védelmi kiadásokra, 1,5% kibervédelmi, hírszerzési és stratégiai infrastruktúra fejlesztésére.

A 2024-ben egyik NATO-tagország sem érte el a 5 százalékos szintet. A legmagasabb, 3,5%-os GDP-arányos katonai kiadással Lengyelország rendelkezett. Az új elvárások alapján a szövetség védelmi költségvetése elérhette volna a 2868 milliárd dollárt, szemben a tavalyi 1474,4 milliárd dollárral.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy hazája nem kívánja alkalmazni magára az 5%-os célt, mivel az amerikai hozzájárulás már most is „aránytalanul magas”. Ezt követően Spanyolország is kivételt harcolt ki magának a konszenzusos döntéshozatali mechanizmust kihasználva, és csak 2,1%-os vállalást tett. A spanyol mentesség nyomán Belgium is próbálkozott engedményekkel – sikertelenül. Lengyelország élesen bírálta a kivételeket, arra figyelmeztetve, hogy ezek aláássák a NATO egységes fellépését.

Magyarország 2024-ben 1730 milliárd forintot fordított honvédelemre. Amennyiben hazánk már tavaly teljesítette volna az új 5%-os követelményt, a védelmi kiadások meghaladták volna a 4100 milliárd forintot – ez megegyezik az idei egészségügyi költségvetéssel. A NATO vezetése 2029-ben vizsgálja felül az új kiadási célokat. Időközi célkitűzéseket nem határoztak meg.

A kétnapos esemény során a szövetség vezetői számos stratégiai kérdésről tárgyaltak, beleértve a közös katonai missziók összehangolását, a hadipari fejlesztéseket, valamint a kibervédelmi és kereskedelmi űrprogramok jövőjét.