Az Egyesült Államok után Kelet-Európa lehet a következő jelzáloghitel-válság gócpontja, figyelmeztet a Danske Bank kelet-európai régióval foglalkozó vezető közgazdásza, Lars Christensen. A figyelmeztetés néhány nappal a Nemzetközi Valutaalap jelentése után érkezett, melyben az IMF a globális tőkeáramlás változásainak veszélyeire hívta fel a régióba tartozó országok figyelmét.
Kelet-Európát a közgazdászok szerint több oldalról is veszély fenyegeti. Egyik oldalról az inflációs célkövetéses monetáris politikát folytató jegybankok könnyen kamatemeléssel reagálhatnak a felpörögni látszó inflációra, mely egyes országok esetében, így Bulgáriában és Lettországban is kétszámjegyűre duzzadt.
A szigorodó monetáris politika azonban erősen negatív hatással lehet az egyébként is nyitott, külföldi tőkebeáramlás által hajtott gazdaságokra, a gazdasági növekedés visszaesése pedig negatívan befolyásolhatja a devizában eladósodott lakosság jövedelmi viszonyait. Ez a hazai valuták gyengülése esetén könnyen a bedőlt hitelek arányának növekedéséhez vezethet.
A problémákat súlyosbítja, hogy az uniós csatlakozás óta dinamikus növekedést mutató ingatlanpiacok, így Lettországé is, most megtorpanni látszanak. A 2007. márciusáig eltelt egy esztendőben a lett főváros, Riga ingatlanárai 61 százalékkal nőttek, elérve ezzel Berlin árszínvonalát. Az eszeveszett ütem azonban nem bizonyult tarthatónak, májustól megindult az ingatlanárak csökkenése.
Bár nem ilyen mértékben, de a régió többi országa is hasonló problémával küzd, vagy küzdhet a közeljövőben az ingatlanárakat tekintve. Az ingatlanárak nagyobb mértékű esése a jelzáloghitelek mögött álló fedezetállomány értékcsökkenésének veszélyét rejti magában, mely egy laza hitelezési politika esetén akár túlfinanszírozáshoz is vezethet.
Az amerikai jelzáloghitel-piacon történekből látható, hogy egy emelkedő kamatkörnyezetben a fogyasztók a túlfinanszírozott ingatlanokat könnyebben adják fel, sőt sok esetben a fizetés abbahagyása nem csak kényszer, hanem racionális gazdasági döntés.
A keleti-európai piacon működő bankokra ezért most két oldalról is nyomás helyeződik, a magas fizetési mérleghiánnyal rendelkező, feltörekvő országokkal szemben ugyanis megváltozott a korábbi években jellemző befektetői magatartás. Az elmúlt hónapokban lezajlott globális hitelválság a kisebb hozamot ígérő, de biztonságosabb országok felé terelte a befektetőket.
A befektetői bizalomvesztés jelentősen megnövelte a keleti-európai bankok forrásköltségeit, ezek érvényesítése azonban hitelválságba taszíthatja a régióba tartozó országok jelzáloghitel-piacait. Főként akkor, ha a bizalomvesztés egyben a devizák iránti keresletet, és így az árfolyamokat is megtépázza.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Még Lettországnál is rosszabb helyzetben van a világ olajkincsének 3 százalékát birtokló Kazahsztán, ahol kipukkadni látszik a 40 milliárd dolláros hitelezési lufi. Alma-Atában a lakásárak csupán az elmúlt három hónapban 20 százalékkal estek, miközben a piacon tevékenykedő bankok azt tapasztalják, hogy sorra becsukódnak a világ pénzpiacira nyíló ajtók. Ennek oka, hogy Kazahsztán a Standard&Poor's BBB-, tehát a legrosszabb befektetési osztályba minősítette vissza.
Ezt mutatja az is, hogy a legnagyobb hat bank részvény árfolyama július és október között megfeleződött, a kazah jegybanknak pedig 10,7 milliárd dollárnyi pótlólagos likviditást kellett biztosítania ahhoz, hogy a bankok továbbra is működni tudjanak.
Hazánkat az ingatlanpiaci árak stagnálása és a konzervatívnak mondható hitelezési politika óvta meg attól, hogy neve megemlítésre kerüljön a lehetséges kelet-európai subprime válsággal kapcsolatban. Az IMF azonban Magyarországot is a rendkívül nyitott, és ezért érzékeny gazdasággal rendelkező európai országok közé sorolja.
A KSH jelentése szerint az infláció mértéke itthon is eléri a 6,4 százalékot, nem szabad azonban arról elfeledkeznünk, hogy hazánkban jelenleg egy gazdasági stabilizációs program folyik, mely erősíti a befektetői bizalmat. A devizahitelek kamatainak, és így a törlesztőrészletek moderált növekedése azonban csakis akkor válik hosszú távon elkerülhetővé, amennyiben a pénzügyi piacokról eltűnnek a jelenleg alkalmazott kockázati felárak.
Hitelrobbanás Magyarországon: rég akartak ennyire eladósodni az emberek, önként sétálnak a csapdába?
Az MNB legfrissebb lakossági megtakarítási felmérése szerint javultak a magyarok anyagi helyzetükre vonatkozó várakozásai.
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








