2 °C Budapest

Kelet-Európa a hitelválság kapujában: mi megússzuk?

Pénzcentrum
2007. október 18. 14:00

Az Egyesült Államok után Kelet-Európa lehet a következő jelzáloghitel-válság gócpontja, figyelmeztet a Danske Bank kelet-európai régióval foglalkozó vezető közgazdásza, Lars Christensen. A figyelmeztetés néhány nappal a Nemzetközi Valutaalap jelentése után érkezett, melyben az IMF a globális tőkeáramlás változásainak veszélyeire hívta fel a régióba tartozó országok figyelmét.

Kelet-Európát a közgazdászok szerint több oldalról is veszély fenyegeti. Egyik oldalról az inflációs célkövetéses monetáris politikát folytató jegybankok könnyen kamatemeléssel reagálhatnak a felpörögni látszó inflációra, mely egyes országok esetében, így Bulgáriában és Lettországban is kétszámjegyűre duzzadt.

A szigorodó monetáris politika azonban erősen negatív hatással lehet az egyébként is nyitott, külföldi tőkebeáramlás által hajtott gazdaságokra, a gazdasági növekedés visszaesése pedig negatívan befolyásolhatja a devizában eladósodott lakosság jövedelmi viszonyait. Ez a hazai valuták gyengülése esetén könnyen a bedőlt hitelek arányának növekedéséhez vezethet.

A problémákat súlyosbítja, hogy az uniós csatlakozás óta dinamikus növekedést mutató ingatlanpiacok, így Lettországé is, most megtorpanni látszanak. A 2007. márciusáig eltelt egy esztendőben a lett főváros, Riga ingatlanárai 61 százalékkal nőttek, elérve ezzel Berlin árszínvonalát. Az eszeveszett ütem azonban nem bizonyult tarthatónak, májustól megindult az ingatlanárak csökkenése.

Bár nem ilyen mértékben, de a régió többi országa is hasonló problémával küzd, vagy küzdhet a közeljövőben az ingatlanárakat tekintve. Az ingatlanárak nagyobb mértékű esése a jelzáloghitelek mögött álló fedezetállomány értékcsökkenésének veszélyét rejti magában, mely egy laza hitelezési politika esetén akár túlfinanszírozáshoz is vezethet.

Az amerikai jelzáloghitel-piacon történekből látható, hogy egy emelkedő kamatkörnyezetben a fogyasztók a túlfinanszírozott ingatlanokat könnyebben adják fel, sőt sok esetben a fizetés abbahagyása nem csak kényszer, hanem racionális gazdasági döntés.

A keleti-európai piacon működő bankokra ezért most két oldalról is nyomás helyeződik, a magas fizetési mérleghiánnyal rendelkező, feltörekvő országokkal szemben ugyanis megváltozott a korábbi években jellemző befektetői magatartás. Az elmúlt hónapokban lezajlott globális hitelválság a kisebb hozamot ígérő, de biztonságosabb országok felé terelte a befektetőket.

A befektetői bizalomvesztés jelentősen megnövelte a keleti-európai bankok forrásköltségeit, ezek érvényesítése azonban hitelválságba taszíthatja a régióba tartozó országok jelzáloghitel-piacait. Főként akkor, ha a bizalomvesztés egyben a devizák iránti keresletet, és így az árfolyamokat is megtépázza.

JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még Lettországnál is rosszabb helyzetben van a világ olajkincsének 3 százalékát birtokló Kazahsztán, ahol kipukkadni látszik a 40 milliárd dolláros hitelezési lufi. Alma-Atában a lakásárak csupán az elmúlt három hónapban 20 százalékkal estek, miközben a piacon tevékenykedő bankok azt tapasztalják, hogy sorra becsukódnak a világ pénzpiacira nyíló ajtók. Ennek oka, hogy Kazahsztán a Standard&Poor's BBB-, tehát a legrosszabb befektetési osztályba minősítette vissza.

Ezt mutatja az is, hogy a legnagyobb hat bank részvény árfolyama július és október között megfeleződött, a kazah jegybanknak pedig 10,7 milliárd dollárnyi pótlólagos likviditást kellett biztosítania ahhoz, hogy a bankok továbbra is működni tudjanak.

Hazánkat az ingatlanpiaci árak stagnálása és a konzervatívnak mondható hitelezési politika óvta meg attól, hogy neve megemlítésre kerüljön a lehetséges kelet-európai subprime válsággal kapcsolatban. Az IMF azonban Magyarországot is a rendkívül nyitott, és ezért érzékeny gazdasággal rendelkező európai országok közé sorolja.

A KSH jelentése szerint az infláció mértéke itthon is eléri a 6,4 százalékot, nem szabad azonban arról elfeledkeznünk, hogy hazánkban jelenleg egy gazdasági stabilizációs program folyik, mely erősíti a befektetői bizalmat. A devizahitelek kamatainak, és így a törlesztőrészletek moderált növekedése azonban csakis akkor válik hosszú távon elkerülhetővé, amennyiben a pénzügyi piacokról eltűnnek a jelenleg alkalmazott kockázati felárak.

PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2025. november 20. 21:00
Kari Lake, a Trump-adminisztráció alá tartozó USAGM vezérigazgatója, Orbán Viktor amerikai útja előt...
Holdblog  |  2025. november 20. 10:15
Az állam és a privát szféra összefonódása akkora versenyhátrány Magyarországnak, ami sehol máshol ni...
Bankmonitor  |  2025. november 19. 12:40
2025-ben ugyan az autóárak tovább drágulnak, ebben semmi meglepő nincsen. Viszont ami remek hír az a...
MNB Intézet  |  2025. november 17. 12:49
Miután nagyobb összeget nyerünk, hajlamosabbak vagyunk kisebb kockázatot vállalni és "ráülni" az ere...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. november 21. péntek
Olivér
47. hét
November 21.
"Helló!" Világnap
November 21.
Halászati világnap
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2025. november 20. 20:51