Ma dől el a lakáshitelesek sorsa

A mostani módosítások szerint nem csupán a munkanélküli lakáshitelesek, hanem a munkával (még) rendelkező forint- és a devizahitelesek is igényelhetik az állami kezességet, ha vállalják, hogy a kölcsön induló - nem akciós - törlesztőrészlettel megegyező részletet tovább fizetik. A garancia a dolgozók esetében maximum 10 milliós hitelre vehető igénybe, szemben az eredeti jogszabályban a munkanélkülieknek adott 20 milliós felső határral.

A törvény hatályát kiterjesztik a lízingszerződésekre is, ami azért érdekes, mert ezt az ötletet februárban azzal utasította el a MSZP-frakció, hogy a pénzügyi lízing marginális probléma, ami az elitet érinti leginkább. További változás, hogy az állami kezesség a nem lakáscélú - szabad felhasználású - jelzáloghitelekre is igénybe vehető, amit azzal ideologizált meg a kormány, hogy az ilyen hitelek miatti árverezések is a lakhatást veszélyeztetik, így kiterjesztik a garancia hatályát a szabad felhasználású jelzáloghitelekre.

A módosítás szerint az eredeti javaslattal szemben a bajba került adósok nem 2009. szeptember 30-áig, hanem 2010 júniusa végéig kérhetik az állami garanciát. Ugyancsak változás, hogy az eredeti 100 %-kal szemben az állami garanciát a tőke és kamatainak 80 %-ában szabják meg a munkanélküliek esetében - vagyis megszűnik a teljes körű állami garancia.

A nem munkanélküli adósok esetében a garancia a tartozás és kamatainak 70 %-ára terjedhet ki. A törvénymódosítás szabályozza az önkormányzatok elővásárlási jogát a nem fizetés miatt felmondott lakáshitelek értékesítésekor, hogy a települések az árverezésre ítélt ingatlanokat bérlakásként. hasznosíthassák.