Már a műtárgyakra is egyre többen vesznek fel hitelt

A műtárgy spekuláció egyik különleges fajtáját teszik lehetővé a bankok és az utóbbi időben sorra megjelenő specializált pénzügyi vállalkozások azzal, hogy egyre több olyan hiteltermékkel rukkolnak elő, amely a műtárgyakra épül. A hitelek a vagyonos vásárlók mellett az aukciós házakat, galériákat, kereskedőket és célozzák, és ezzel javítják az intenzíven bővülő műtárgy piac rugalmasságát. A bankok a műtárgyakat általában csak a fedezet részeként veszik számba, hiteleikkel viszont nem csak új vásárlásokat, hanem akár a készletek finanszírozását is segítik. A banki hitelek jellemzően pár hónaptól akár 5 éves futamidőre szólnak, méretük 250 ezer dollártól akár 100 millióig terjed, kamatuk pedig a libor felett 2-5 százalék jellemzően.

A bankok mellett egyre több műtárgyra specializálódott pénzügyi vállalat lépett a piacra, amely a hitel fedezetében 100 százalékban elfogadja a műtárgyakat. Ezek a cégek örülnek az ügyfél bedőlésének, hiszen ekkor megkapják a műtárgy tulajdonjogát nagyjából 30-50 százalékos áron. Ezen hitelek kamata ráadásul magasabb, jellemzően a libor felett 6-35 százalék között mozog. Szintén folytatnak műtárgyhitelezést az aukciós házak, amelyek hitelt nyújtanak ügyfelüknek egy olyan műtárgy, vagy gyűjtemény megvásárlásához, amelyet egy későbbi időpontban értékesítenek.

A bankok közül az egyik legnagyobb műtárgy hitelező a Deutsche Bank, amely kiemelten gazdag ügyfeleinek nyújtott műtárgy fedezetű hiteleinek értéke tavaly év elején 400 millió dollárt is elérte, de fontosabb banki szereplők még a JP Morgan, vagy a Citibank is. Az aukciós házak közül a két legnagyobb, a Christie's és a Sotheby's kínál elsősorban hitelezési szolgáltatásokat, míg a specializált vállalatok közül az Art Assure-t és a Montage Finance-ot érdemes megemlíteni.