Reinkarnációs hitel lehet a devizaadósok mentőcsomagjából

Van olyan kérdés is, mely az ügyfelek döntését is befolyásolni fogja. A kormány szándékai szerint ugyanis 2014 végétől legfeljebb 15%-kal lehetne magasabb a törlesztőrészlet, mint az árfolyamgát időszaka alatt.

A korábban felmerült, ma is valószínű megoldás szerint a kormány úgy érné el az árfolyamrögzítést követő maximum 15%-os részletemelkedést, hogy arra köteleznék a bankokat, automatikusan fogadják el az ügyfelek futamidő-hosszabbításra vonatkozó kérelmét. Vagyis csak addig mehetne fel a törlesztőrészlet, amennyit ma egy 207 forintos árfolyamrögzítés jelentene. Ha azonban így lesz, és a törlesztőrészlet helyett a futamidő mozog, az beláthatatlan távolságba száműzheti az adósságtól való végső szabadulás időpontját.

Csak szemléltetésképpen vegyünk egy átlagosnak mondható frank alapú lakáshitelt, mely az alábbi paraméterekkel rendelkezik:

Vagyis amennyiben az ügyfél az árfolyamvédelmet választja, törlesztőrészlete három évig 27%-kal alacsonyabb lehet a jelenleginél, "cserébe" azonban a fennálló tőketartozása majdnem akkora lesz három év múlva is, mint most, hisz az időközben csökkent alapszámlás tőketartozás mellé hozzájön a forint alapú gyűjtőszámlán felhalmozódott összeg. Amennyiben ezt követően mindkettőt a futamidő megnyújtása nélkül kezdené el törleszteni az ügyfél, 245 forintos frankárfolyamot feltételezve a törlesztőrészlete 15%-kal magasabb lenne a mostaninál.

A kormány tervei szerint azonban az ügyfél összes havi terhe - ha az ügyfél kéri ezt - később sem lehet magasabb az árfolyamvédelem alatt fizetett 71 ezer forint 115%-ánál, vagyis közel 81 ezer forintnál. Nem marad más hátra, mint a futamidő hosszabbítása. Ennek azonban 245 forintos átlagos frankárfolyamot feltételezve, 7%-os alapszámla és 10%-os gyűjtőszámla THM mellett (ez utóbbival számol a PSZÁF alapesetben) az lesz az ára, hogy:

- a 11,1 millió forintos tartozását nem a futamidőből fennmaradt 160 hónap alatt, hanem 293 hónap alatt tudná csak visszafizetni,
- vagyis az eredetileg 20 éves futamidő 133 hónappal, 31 évre nőne.
- amennyiben a frank 245 forintnál gyengébb szinteken tartózkodik majd, a futamidő rövidebb, amennyiben erősebb szinteken tartózkodik majd, hosszabb lesz 31 évnél.
- a fentiekben a kamatváltozásokkal nem számoltunk, ezek kedvezőtlen változása tovább nyújthatná a futamidőt

Az alábbi két ábra 245 forintos frank mellett az említett három forgatókönyv esetén előálló törlesztőrészleteket, illetve a tőketartozás lefutását mutatja. Mint látható, hosszú távon azok fizetik havonta a legtöbbet, akik az árfolyamrögzítést választják, azonban nem kérnek ezt követően futamidő-hosszabbítást. A tőketartozás azonban természetesen futamidő-hosszabbítás esetén fut le a leglassabban.

A törlesztőrészlet emelkedésének 15%-os korlátozását (2014-ben) lehetővé tevő futamidő-hosszabbítással tehát a jelzáloghitelek futamideje akár több mint egy évtizeddel is nőhet, és példánk csak átlagos volt. Ennek kockázatai természetesen az ügyfél és a bank oldaláról is felmerülnek: van-e értelme a bank számára egy hitel futamidejét 30 évnél tovább nyújtani? Vállalja-e az ügyfél, hogy nyugdíjas éveiben is a harminc évvel korábban felvett hitelét törleszti?

A bankok másik további dilemmája az alábbi:

A tőketörlesztésből vagy a kamattörlesztésből kerül levonásra havonta az árfolyamrögzítés alatt a forint alapú gyűjtőszámlán halmozódó összeg?

Márpedig ez alapjában határozza meg a rendszer technikai működését - hívták fel a Portfolio.hu figyelmét az egyik banknál. Ha például egy 240 forintos tényleges árfolyammal szemben 180 forintos rögzített árfolyamot kell alkalmazni, a törlesztőrészlet 25%-a a gyűjtőszámlára megy. Az ügyfelek többsége esetében egyértelmű a helyzet: viszonylag a futamidő elején állnak, és hosszú futamidejű hitellel rendelkeznek, így a kamattörlesztések aránya olyan magas, hogy ebből kényelmesen kigazdálkodható a gyűjtőszámlára kerülő összeg. A fenti példában mi is ezzel számoltunk, a PSZÁF nemrég megjelent kalkulátora is ezzel a feltételezéssel készült. Ha nem is sokan, de vannak viszont olyan ügyfelek (és a frank árfolyamának erősödésével egyre többen lehetnek), akiknél a kamatrész nem elégséges a gyűjtőszámlán elhelyezett havi összeg fedezéséhez (ők relatíve a futamidő későbbi szakaszában járnak), így a tőketörlesztésből is levonásra kerülne bizonyos összeg. Hogy egészen pontosan ezt miként kell elszámolni, és hogy hathat ez az ügyfél tőketörlesztésének lefutására, azzal kapcsolatban információink szerint még a kormány - pontosabban az elvileg készülő rendelet - iránymutatására várnak a bankok.