Egyre több magyar fordít hátat a bankfiókoknak: többé nem hajlandóak sorban állni

Óriási mértékben nőtt azok száma, akik már inkább a digitális bankolást részesítik előnyben – ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank ma délután tartott tájékoztatóján. Szombati Anikó, a jegybank digitalizációért felelős ügyvezető igazgatója előadásában kifejtette: a 2020-ban berobbant járvány elképesztően felgyorsította ezeket a folyamatokat, és már nemzetközi összevetésben is jól áll ebben a tekintetben a magyar bankszektor. A meghívott előadók közül volt ugyan olyan, aki szerint a digitális rendszer teljes kiépítése most lassulni fog a különadó miatt, de pesszimizmusra azért egyáltalán nincs ok.

Alig valaki jár már a fiókba

Megkezdődött a kevésbé „digitalizált” bankok felfutása is, amely azt eredményezte, hogy az ügyfeleknek már csak a 16 százaléka intéz ügyet a fizikai fiókokban – mondta a tájékoztatón Szombati Anikó. Elmondta azt is, hogy erősödött ugyan a digitális bankolás Magyarországon, de még van is hová fejlődni.

Hozzászoktak ahhoz a fogyasztó, hogy a járványhelyzet miatt az életük más szegmenseihez hasonlóan a bankolást is online intézzék, és ebben nagy szerepe volt a COVID-helyzet elhúzódásának. Örömteli, hogy a bankok gyorsan alkalmazkodtak is ehhez a helyzethez, és gyorsan ki is tudták szolgálni az ügyfelek ez irányú igényeit. A hiteltermékek esetében a leglátványosabb a fejlődés, alig van már olyan termék, amely fizikai jelenlétet kívánna.

A jegybank tavaly egy ajánlást is megfogalmazott a bankszektor szereplői felé: arra kérték őket, hogy amennyire lehetséges, a legtöbb terméket tegyék teljesen elérhetővé digitálisan, s az eredményekből látszik, hogy ez jól is működött.

A biztosítási piac kissé elmaradt a bankszektor eredményeitől. Itt a jegybank felhívta a szolgáltatók figyelmét arra, hogy vonják be a felfutó fintech-szektor szereplőit, vagyis azokat a cégeket, amelyek a bankoknak, a pénzügyi és biztosítási szektornak nyújtanak online megoldásokat.

Hogyan tovább?

A kerekasztal-beszélgetésre négy bankárt hívtak meg, akik vegyes véleménnyel voltak a jelentésben megfogalmazottakról. Sziráki László, a CIB Bank digitális csatornákért felelős vezetője elmondta, hogy szerinte inkább a terméken múlik, mennyire sikeres a banki digitalizáció.

Jól állnak a bankok a fejlesztésekkel, nagyon sokat dolgoztunk mi is azon, hogy amit lehet, az ügyfeleink fizikai fiók igénybevétele nélkül igénybe tudjanak venni – például a folyószámla-nyitáshoz már csak alig valaki jön be személyesen. Léteznek azonban olyan termékek, ahol az ügyfeleink igenis fontosnak tartják a személyes jelenlétet, ilyen lehet például egy jelzáloghitel. 5-6 éven belül eljuthatunk oda, hogy teljesen digitálisan működhetnek a bankok, de én úgy gondolom, hogy a fizikai fiókokat azért még nem engedhetjük el.

Egy másik bank, az OTP egyik vezetője szerint visszarendeződés fog következni, de ez nem a régi megoldás megszokottsága, hanem a jelenlegi gazdasági környezet hatása lesz.

Azok, akik jártak bankfiókba, mostanra szinte teljesen elszoktak tőle, de én úgy látom, hogy ebben most visszarendeződés következhet majd be. A leginkább a befektetéseik miatt izgulók most inkább be fognak menni a fiókba, mondjuk beszélni személyesen a tanácsadókkal, mert nekik így megnyugtatóbb lesz tudni, mit tegyenek most, a magas infláció hatására.

- mondta Kuhárszki András.

Sok tényezőn múlik a hajlandóság

Szó esett arról is, milyen tényezők befolyásolják azt, ki mennyire hajlandó a digitális megoldásokat igénybe venni. A Magyar Bankholding szerint valóban brutális azok aránya, akik már csak digitálisan intézik a banki ügyeiket, de nem mindenki fogékony még erre teljesen.

Szerintem a három bank helyzete teljesen más, mert az ügyfeleik eleve mást várnak el tőlük, mások a termékek is. Az biztos, hogy a lehetőséget, az infrastruktúrát meg kell teremteni a digitális bankoláshoz, hiszen öt év alatt megfeleződött a fizikai bankfiókokba járók száma. De az is biztos, hogy a teljes digitalizációhoz az ügyfeleket is oktatni, edukálni kell – amennyire én látom, az edukáltabb, nagyvárosban lakó ügyfél sokkal inkább hajlik a digitális megoldásokra, mint mások

-  fejtette ki Pecsenye Roland, a Magyar Bankholding digitalizációért és operációért felelős vezérigazgató-helyettese.

A Raiffeisen Bank vezetője szerint azért nem volt olyan gyors a váltás, mint a jelentés beállítja, ennek fokozatai voltak. Azt azonban ő is látja, hogy a nagyvárosi környezetben élők befogadóbban állnak hozzá a digitális ügyintézéshez.

Szerintem nem menekültek egyből a digitális csatornákra az ügyfelek, nálunk észrevehető volt egy olyan tendencia, hogy előbb a call centert keresték fel, és csak ezután váltottak szinte teljesen a digitális megoldásokra. Én is azt látom, hogy a nagyvárosban élők hamarabb és biztosabban vonultak át az online felületekre, ez pedig jó alapot adott arra, hogy a digitalizációt felgyorsíthassuk. Van viszont még bőven olyan, aki eddig sem használta, és már nem is fogja a digitális bankolást, ők már életük végéig megmaradnak a fizikai fiókokban

- jelentette ki Ralf Cymanek, a Raiffeisen Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.

Lassíthat a különadó

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott az is, hogy van, aki a digitális rendszer kiépítésének sebességével azért szkeptikus kissé. Szerinte a bankszektort most sújtó különadók olyan plusz terhet tettek a bankokra, hogy biztosan a digitalizáció kárára kell majd azokat befizetni, de 5-6 éven belül valóban teljes lehet a digitális bankok győzelme – persze amellett, hogy a fizikai fiókokat nem zárják be egyszerre.