Érik a nyugdíjkrízis Magyarországon: hiába a korhatár fájdalmas emelése, végül felül kell vizsgálni a Nők40-et is?

Hungarikum, hogy sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjat nem biztosít a magyar nyugdíjrendszer – írta hírelevlében Farkas András nyugdíjszakértő. Ez a helyzet 2012 óta van érvényben, amikor egy sor intézkedés keretében megszüntették a korhatár előtti és a rokkantsági nyugdíjakat is.

A nyugdíjrendszer 2010–2011-ben négy jelentős átalakításon ment keresztül:

• megkezdődött a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre emelése (amely 2022-re fejeződött be),
• a magánnyugdíjpénztári rendszert gyakorlatilag visszaállamosították,
• megszűntek a korhatár előtti és rokkantsági nyugdíjak,
• és bevezették a Nők40 programot, amely korhatár előtti nyugdíjazást tesz lehetővé a nőknek.

Farkas szerint bár más országokban sem ritka a korhatár-emelés vagy a tőkefedezeti pillér hiánya, az viszont egyedülálló, hogy Magyarországon a veszélyes vagy egészségkárosító munkakörök után sem jár korkedvezmény, és a rokkantsági nyugdíj teljesen kikerült a rendszerből.

A korai nyugdíjak megszüntetése az MNB számításai szerint évente a GDP 0,4 százalékával javította a nyugdíjkassza egyenlegét, amit azonban ellensúlyoz a Nők40 program, amely a GDP 0,57 százalékát emészti fel évente.

A szakértő szerint a jövőbeli reformok egyik központi kérdése a Nők40 jövője, valamint a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaállítása lehet – akár levonással terhelt előrehozott nyugdíj formájában.

Ennek ára azonban az lenne, hogy a korhatár betöltése előtt igénybe vett nyugdíjakat minden esetben olyan levonás terhelje, amelynek nagysága attól függne, hány évvel korábban venné valaki igénybe az ilyen nyugellátást. A nők javára az Alaptörvényben előírt pozitív diszkrimináció ez esetben a levonás kisebb mértékében nyilvánulhatna meg

- vázolta Farkas András. Ezt különösen indokolttá teszi, hogy a magyar férfiak 65 éves korban várható egészséges élettartama uniós összevetésben az egyik legalacsonyabb. Az EU-átlaghoz képest több mint négy évvel, a gazdagabb államok átlagához képest több mint hat évvel élnek kevesebbet a 65. életévüket betöltött magyar férfiak