Szép lassan itt a nyugdíjkatasztrófa: hiába az emelés, rengeteg magyar idős kerülhet a tönk szélére

A közelgő választások előtt közel ezer milliárd forint többletjuttatást kaphatnak a nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők - emlékeztet Farkas András nyugdíjszakértő a HR Portalon megjelent cikkében. Az élelmiszer-utalványra 83 milliárd forintot, a novemberi 1,6%-os emelési korrekcióra 105 milliárd forintot, a 2026. januári 3,6%-os emelésre 252 milliárd forintot, míg a 13. havi nyugdíjra 585 milliárd forintot tervez a kormány. Ezen összegek közel fele azonban az adótartalom révén visszaáramlik az államkasszába.

A 2026-os költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen mintegy 7700 milliárd forintot irányoz elő. A kormány továbbra is garantálja az inflációkövető emelést és a 13. havi nyugdíjat, azonban a szakértők szerint ez nem elegendő a nyugdíjasok helyzetének érdemi javításához.

A januári 3,2%-os emelés nem tudta megvédeni a nyugdíjak reálértékét a magasabb tényleges inflációtól, ezért vált szükségessé a novemberi 1,6%-os visszamenőleges korrekció - írja a szakértő. A nyugdíjasok által érzékelt infláció azonban jóval meghaladja a KSH által mért 4,8%-os nyugdíjas inflációt, részben azért, mert a fogyasztói árváltozás mérése során nem veszik figyelembe az ingatlanvásárlás és bérleti díjak növekedését, másrészt mert a nyugdíjas fogyasztói kosárban egyharmados aránnyal szereplő élelmiszerárak az átlagnál jobban emelkedtek.

A 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány sem tölti el túlzott örömmel az érintetteket, hiszen a 2021-es választások előtt kapott 80 ezer forintos nyugdíjprémiumhoz képest – az inflációt is figyelembe véve – jelentősen kevesebb. Ráadásul a korábban ígért áfa-visszatérítés éves szinten 120-180 ezer forint többletbevétellel kecsegtetett, amihez képest a mostani juttatás csak töredék.

A nyugdíjasok nem eseti juttatásokra vágynak, hanem olyan rendszeres nyugdíjemelésre, amely ténylegesen beépül a nyugdíjuk összegébe. A jelenlegi emelési rendszer ugyanis elkerülhetetlenül a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezet - teszi hozzá a szakértő.

A modern európai nyugdíjrendszerekben – beleértve a szomszédos országokat is – vegyes indexálást alkalmaznak: az infláció 100%-a mellett a reálkereset-növekedés 20-50%-át is figyelembe veszik. Ha Magyarországon is bevezetnék ezt a módszert, akkor a jelenlegi gazdasági mutatók mellett a nyugdíjakat nem 4,8%-kal, hanem 11,45%-kal kellene emelni (4,8% infláció + a 13,3%-os nettó reálkereset-növekedés fele).

A KSH adatai szerint a nyugdíjasok reálpozíciója az elmúlt évtizedben – az elszabadult infláció két évét kivéve – folyamatosan romlott. Ez a trend a nyugdíjemelési eljárás változtatása nélkül minden olyan évben folytatódni fog, amikor a nettó átlagkereset nominális növekedési üteme meghaladja az infláció mértékét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kár tagadni, a magyar nyugdíj egyenlő a szegénységgel: 1 millió idős 200 ezret sem kap havonta

A legszegényebb magyarok havi 218 ezer forintot tartanak elegendőnek a tisztes megélhetéshez, míg a leggazdagabbak 423 ezret.

Magyarország európai uniós összehasonlításban rendkívül keveset költ nyugdíjakra. Míg az EU-átlag a GDP 10,9%-a, addig Magyarországon 2025-ben a nyugdíjkassza a GDP 7,45%-át teszi ki, az öregségi nyugdíjakra fordított összeg pedig mindössze 6,2%. 2026-ban ez az arány tovább csökken: a nyugdíjkassza a GDP 7,32%-ára, az öregségi nyugdíjakra fordított összeg pedig 6,0%-ra esik vissza.

A nyugdíjmegállapítás jelenlegi rendszere miatt a friss nyugdíjasok nyugdíjának összege a megállapítás évében még kielégítően igazodik az országos átlagkeresethez, de már a nyugdíjazás második évétől megkezdődik a nyugdíj vásárlóerejének relatív csökkenése, mivel a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik.

A szakértők szerint a méltányos nyugdíjemelési rendszernek három problémát kellene kezelnie: a nemzetgazdasági nettó átlagkeresettől való folyamatos leszakadást, a korábban megállapított nyugdíjak értékvesztését, valamint a nyugdíjas társadalom szétszakadását. Ez utóbbit csak differenciált nyugdíjemelés lassíthatná, például sávos emelés révén, ahol a kisebb nyugdíjjal rendelkezők nagyobb arányú vagy összegű emelésben részesülnének.