Óriási csapdát rejt a 14. havi nyugdíj: kiderült, sok nyugdíjas és a magyar gazdaság is rosszul járna vele

Izgalmas fejlemény a magyar nyugdíjasok számára, hogy a kormány tizennegyedik havi nyugdíj bevezetését helyezte kilátásba. Elsőként Lázár János építési és közlekedési miniszter jelentette be egy lakossági fórumon, hogy a kabinet dolgozik a juttatás bevezetésén, majd Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette közösségi oldalán, hogy "gőzerővel dolgozunk a 14. havi nyugdíjon".

A bejelentés időzítése nem véletlen, hiszen közelednek a 2026-os országgyűlési választások. A kormány ezzel válaszolhatott a Tisza párt nyugdíjasokat célzó, több mint 500 milliárd forintos ígéretcsomagjára, tovább emelve a tétet egy közel 600 milliárd forintos pluszjuttatással.

Magyarországon jelenleg a 13. havi nyugdíj létezik, amelyet 2022 óta minden év februárjában kapnak meg a jogosultak. A juttatásnak fordulatokban gazdag története van: 2003-ban kezdték fokozatosan bevezetni, 2009-ben a gazdasági válság miatt felfüggesztették, majd 2010-től 2020-ig nem létezett. 2021-ben negyedhavi összeggel indult újra, de a 2022-es választási évben már teljes összegben fizették ki.

A 14. havi nyugdíj konkrét részleteiről egyelőre nem kommunikált a kormány. Ha a 13. havi nyugdíj mintájára vezetik be, akkor a jogosultak a havi nyugdíjukkal megegyező összegű pluszjuttatásban részesülnének.

Ez a kisebb nyugdíjak mellé kisebb, a nagyobb nyugdíjak mellé nagyobb pluszjuttatást jelentene, ami tovább növelné a nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg jöhet a 14. havi nyugdíj Magyarországon? Megszólalt a Nyugdíjguru: ennyi pénzt kaphatnának a legszegényebb idősek

Meg lehet valósítani a 14. havi nyugdíjat, a költségvetésben arra van tér, amire a kormányzat elhatározza, hogy legyen pénz - mondta a Pénzcentrumnak Farkas András nyugdíjszakértő.

Kérdéses az is, hogy milyen ütemezéssel vezetné be a kormány az új juttatást. Elképzelhető a fokozatos bevezetés (2026-ban egyheti, 2027-ben kétheti, 2028-ban háromheti, 2029-től teljes havi juttatás), de az is lehetséges, hogy - a 13. havi nyugdíj 2022-es felgyorsított bevezetéséhez hasonlóan - már 2026-ban a teljes összeget kifizetnék.

A magyar nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete az elmúlt évtizedben jelentősen romlott. Míg 2014-ben az átlagnyugdíj az átlagbér közel 68%-át tette ki, addig 2020-ra ez 51%-ra csökkent. A 13. havi nyugdíj bevezetése némileg javított a helyzeten, de a legfrissebb adatok szerint az átlagos juttatás még mindig csak 54,6%-át teszi ki az átlagbérnek.

A teljes 14. havi nyugdíj bevezetése számottevően megemelné a költségvetés nyugdíjkiadásait. A 2026-ra tervezett 7816 milliárd forintos nyugdíjkiadás (a GDP 8,2%-a) akár 8400 milliárd forintra is nőhetne, ami a GDP 8,8%-át jelentené. A 14. havi juttatás várhatóan közel 600 milliárd forintba kerülne évente.

Fontos kiemelni, hogy míg a 12 havi nyugellátás elsődleges finanszírozási fedezetét a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó biztosítja, addig a 13. havi juttatásnak nincs ilyen egyértelmű fedezete a költségvetésben. Sőt, már a 12 havi nyugdíj kifizetésére sem elegendőek a járulék- és szochó-bevételek, ezért a központi költségvetésnek rendszeresen több százmilliárdos támogatást kell nyújtania a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.

A 14. havi nyugdíj bevezetésével egy újabb hatalmas, fedezetlen kiadási tételt vállalna magára az ország költségvetése, ami hosszú távon tovább ronthatja a költségvetés egyenlegét és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Különösen problémás ez annak fényében, hogy a kormány éppen a szociális hozzájárulási adó csökkentésén dolgozik, ami tovább gyengítheti a nyugdíjrendszer bevételi oldalát.

A bejelentés időzítése a költségvetési hatások szempontjából is érdekes: az S&P kedvező hitelminősítői döntése után pár nappal jelentette be a kormány ezt a jelentős fiskális lazítást. A 2026-os költségvetés eredetileg 3,7%-os GDP-arányos hiánycélt tartalmazott, de a legújabb elemzői várakozások már 5-5,5%-os hiányról szólnak - és ehhez adódna hozzá a 14. havi nyugdíj extra kiadása.

Bodnár Boglárka, MTI/MTVA